Mondjuk a *.* ISA kártyák IRQ jumperrel/DIP szviccsel állítgatásai, DOS 640kb memória config.sys-beli basztatásai h. legyen elég szabad memória 1-1 háklisabb játék elindításához, neadjisten egy CDROM vagy egy hangkártya belövése DOS alatt, IDE eszközök jumperelgetése master/slave/cableselect-re, processzor szorzó-t meg fesz-t jumperekkel állítgatni (nuku BIOS Softmenu ugyebár!) és ha nem lett jó megint szétszedni a gépet... hálistennek ezeken ~30 éve túllépett a technológia. És senki sem sírja vissza!
Nem ellene akarok beszélni a retró-nak, csak szerintem ilyen 1000 éves 286-osig semmi haszna nincs visszamenni. Lassúak mint a dög, ott van a tucatnyi limit meg korlát.
Egy korabeli P3 / Athlon XP-nél húznám meg a határt. Amin még minden volt amit érdemes egy ma felnövő gyereknek látni/érteni, és még ott van a retró fíling benne. Közben viszont nem unja el az életét mire betölt az OS, a PCI plug-and-play miatt működni fog kb. minden, tud már olyanokat produkálni grafikában hangban ami leköt egy mai gyereket is, és lesz sikerélmény.