( XMI | 2023. 03. 29., sze – 22:38 )

Pedig ezt jelenti.

Ha kell előkeresek neked legalább 3-féle definíciót az AGI-re. A linkelt második cikked utolsó érve pont erről szól, ha folyamatosan tologatjuk a kritériumot, akkor bármikor mondhatjuk, hogy "ez még nem az".

de az megint csak nem gondolkodó gép, hanem végrehajtó.

Define gondolkodó! Sok ember kíváncsi lenne a válaszodra, ha meg tudnád mondani. (lásd: Kínai szoba)

A kérdés egyébként AI safety szempontból teljesen lényegtelen. Ha egyszer az ágens autonóm módon (akár gondolkodva, akár csak végrehajtva) összetett tervet készít egy általunk adott feladat megoldására, akkor komolyan fennáll a veszélye, hogy a terv valamely közbenső lépése emberek számára nagyon hátrányos lesz. A gép számára egy ember megölése pontosan ugyanolyan lehetséges megoldási lépés lesz, mint mondjuk megépíteni egy hidat vagy bármi hasonló. Ha költségben éppen ez jön ki minimálisnak, akkor ezt fogja választani. Arról hosszú okfejtések vannak, hogy miért nem lehet ezt egyszerűen Asimov-féle robotika törvényekkel megoldani. Hogy visszakanyarodjak a témához ha már a ChatGPT-nél sem tudják megbízhatóan megoldani, hogy bizonyos kérdésekre ne válaszoljon, hogy akarják megoldani, hogy majd egy tervet készítő ágens megbízhatóan kerülje az emberekre veszélyes lépéseket?

nem csak a tárkapacitás számít, hanem felfogó/feldolgozó/kognitív kapacitás is

A tárkapacitást te hoztad be, ezért válaszoltam ezzel. Egyébként neurális hálókra pont az a jellemző, hogy a kettő nem különül el.

már kezdik pedzegetni, hogy az emberi agy nem szimplán egy szerves analóg számítógép, hanem egy kvantumszámítógép.

A biológiai agy, mint kvantumszámítógép ötletet én is hallottam, de ez egy egyrészt bizonyítatlan (nem tudom egyáltalán tesztelhető-e), másrészt nehezen tudom elfogadni.

Azt el tudom képzelni, hogy a hullámfüggvény összeomlás véletlenszerűsége egyfajta molekuláris zajforrásként szolgál és erre valamilyen szempontból építenek a biológiai agyak. Hasonlóan ahogy a neurális hálók trainingezése közben is kell randomizáció, különben a hibaminimalizáló algoritmus könnyen lokális optimumokban rekedhet.

Azt viszont, hogy a kvantum-összefonódásnak szerepe lenne, erősen kétlem. Biológiai neuronok kb kHz-es sebességgel képesek tüzelni. Vagyis legalább ms-os nagyságrendű időtávon kéne fennmaradnia a kvantum-összefonódásnak. Kvantum-számítógépekben az összefonódott kvantumállapotok megmérhetőségéhez mK-es hőmérsékleti tartományra van szükség. 37C-os hőmérsékleten ez teljesen elképzelhetetlen.