( Raynes | 2023. 03. 25., szo – 18:53 )

Ez így van. Az Intel mindig is drágább volt, meg a közvélemény prémiumnak tekintette. Annak ellenére, hogy nem mindig voltak a legjobb vétel. Voltak időszakok, mikor az AMD járt előrébb, pl. P4-eket verte a AMD64, Pentium D-t az Athlon64 x2, de az utóbbi években a Ryzen is feladta a leckét mocskosul az Intelnek, egy darabig vergődtek ezzel a kevés magos 14+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++ nm-es ökörségükkel, meg a RAM freki limites alaplapjaikkal, szorzózáras procijaikkal, stb.. Mostanra megint felzárkóztak (részben az AMD chiplet megoldását, és az ARM kis/nagy magos trükkjét másolva), de pl. integrált GPU fronton mindig is gyapálva voltak, most ugyan GPU-ból is jönnek fel az Intel Arc-kal, majd meglátjuk. Én nem szurkolok ellenük, nekünk, fogyasztóknak az a jó, ha a nagyok között szoros verseny van, tudásban, teljesítményben, mert ezzel árverseny is lesz. Ha az Intelen múlna, mai napig csak el tikk-takk-oznak 14 nm-en, meg mindenki 2-4 magon lenne. Az se lenne jó, ha az Intel maradna le, mert akkor meg az AMD hátráltatná erőfölénnyel a piacot, emelve folyton az árakat, csökkentve a szállítási volumeneket, amiket az utóbbi időben kezdtek játszani.

Persze volt ez fordítva is, pl. a Pentium korszak elején, meg az FX-ekkel, A-sorozattal, mobilprocik terén is le volt maradva sokáig az AMD. Viszont legtöbbször tartották magukat, pl. az Intel P2-P3 Celeron változatainak elég erős versenyt diktáltak anno a Duronok, Athlonok, aztán a korai P4 korszakban, Celeron áron adott P4 teljesítményt az AthlonXP (bár a kései P4-ek jobban öregedtek a Hyper-Threading és az SSE2 miatt). A Phenom korszakban is tartották magukat, bár a Core procikkal az Intel kezdett el dominálni nagyon hosszú ideig.

Ennek ellenére sok olyan szektor van, ahol mindig is az Intelt preferálták: pl. céges, állami környezetben, szerveres piacon, stb..