( Hiena | 2023. 01. 21., szo – 11:29 )

Áh, szeretem eszeket a hegy tetejérő szóló, megmondom a tutit köldöknézéseket.
Ha 15 éve beletolhattál 100 millát egy házba, az azt jelentette volt 100 millád elégetni. Magyarán tudtad, hogy ez a 100 milla nem fog hiányozni az életedből. Akkor most menjünk le az én szintemre. 100 milla megszerzése a jelenegi teljes havi fizetésemmel 20-25 év (a 15 évvel ezelőttivel olyan 90 év körü volt), ha a havi kiadásaimat veszem figyelembe akkor ez kitolódik 100-150 évre.
Ilyenkor jön a bölcs köldöknéző beszólás, hogy ne légy alkalmazott, légy vállalkozó, stb. Ehhez az kell, hogy a vállalkozásod elindításához rendelkezzél alaptőkével. Ezt vagy megoldod hitelből, vagy saját pénzből. A fentebb vázolt peremfeltételekkel 10-15 év alkalmazotti igahúzás és akkor csak 1 dobásod van. Ha hitelt választod akkor is egy dobásod van, de ha bukod a fél életed törlesztésre megy. A tapasztalat azt mutatja 10 vállalkozásból 8 elbukik 3 év alatt, tehát az esélye az embernek még az orosz rulettel is jobb. Valaki belenéz ebbe a csőbe, valakinem, valaki meg kétszer is. Két fejlövés után óvatossá válik az ember.

Hogy mi a filléres dolog az életben az erősen nézőpont kérdése. Mert erősen figyelmen kívül hagyod a pénztelenségi felárat. Igen, a pénztelenség feláras. Mert amikor van pénzed, akkor megengedheted, hogy úgy vásárolj, úgy költs, hogy választhass, hogy mit veszel. Pl. van pénzed, veszel egy új autót, kifizeted rá a cascót, kötelező szervízt, cserébe alacsonyabb foygasztást és problémamentes használatot kapsz. Ha nincs pénzed, akkor vagy veszel egy neked kifizethető, használt szutykot és szervízben, üzemanyagban, elvesztett időben kifizeted az új árának a többszörösét vagy felveszel hitelt és megint csak többet fizetsz, mintha kp.-ben kifizethetted volna. És ez az élet minden területére igaz legyen szó kajában, ruhában, de még az eü. ellátásban is. A pénztelenségből való kilábalás nem lineáris, hanem ugrásszerűen lépcsőzetes, minél mélyebben vagy annál magasabbak a lépcsőfokok és annál nehezebb a következőre lépni.

Az együttélés minimuma, hogy nem ugatok bele, hogy hogyan élnek a szomszédaim, amíg a törvényes együttélési kereteket betartják és ők sem ugatnak bele az én életembe. Én nem szólok bele, hogy a házukat bugyirózsaszínre festik és esténként a fél utcát végigdudálják a többi havercsajszinak, hogy jöhetnek jógaedzésre, Ők nem szólnak bele, ha 3 havonta egy-egy napot végighegedülök láncfűrésszel.