Amikor két ország átlagbérét megnézzük, x -t és y -t látunk, ahol az egyik jobb.
A két érték lehet ugyanannyi vagy elhanyagolhatóan közeli. Másrészt az egyik érték nagyobb, nem pedig "jobb". A bér felhasználásakor derül ki, hogy melyik a "jobb". Ugyanakkor a társadalmat alkotó emberek életének jósága nem kizárólag a bér jóságától függ.
Ez egy viszonylag jó versenyképességi mutató: az egyik országban az össz versenyképesség jobb bért tudott kiharcolni ugyanannyi megsütött hamburgerpogácsáért cserébe, ha feltételezzük az egyszerüség kedvéért, hogy mindkét ország összes munkavállalója hamburgerpogácsákat süt (ezzel modellezünk).
Azért modellezel ezzel, hogy ne kelljen a valósággal elrontani az elképzelésed?
Téged ez annyiban érint, hogy az átlag jobb vagy rosszabb megléte a te fizetésed versenyképességét is jelenti: ha te egy német, osztrák vagy svájci IT -s lennél, valószinüleg sokkal jobb bért érhetnél el, pedig ugyanazt csinálod.
Undorítóan cuki, amikor egy a fizetésével és az életével elégedett embert próbáltok meggyőzni arról, hogy milyen szar is neki valójában. Ráadásul pont egy olyat, amelyik nem a legjobb körülmények közé született.
A fentiek értelmezéséhez a közösségben, társadalomban gondolkodás képessége szükséges.
Benned ez mikor lesz meg? Mikor lépsz túl a Telexről való másolgatáson?
Ha ez benned nincs meg, akkor inkább ne vesztegesd az időt olyasmin, amihez nem akarod hogy közöd legyen.
Szívből javaslom, hogy te és elvtársaid vegyetek vissza ebből a megmondóember attitűdből. Tulajdonképpen nem is az a baj, hogy meg akarjátok mondani az embereknek, hogy mit csináljanak, hanem az, hogy semmiféle felhatalmazásotok nincs erre (gyk. az emberek nem kíváncsiak a faszságaitokra). Nem hogy nem dolgoztok azért, hogy az emberek racionális okból rátok hallgassanak, hanem rendszeresen szembe is köpitek őket, miközben a Telex szabta önmagatokkal eltelve csak pofáztok és pofáztok.