( asch | 2022. 12. 07., sze – 15:23 )

Mitől jobb a homok? Jóval kisebb a hőkapacitása tömegre és térfogatra vetítve is. A tartály gondolom olcsóbb lesz, mert nem kell vízzáróra csinálni. Előnye még, hogy sokkal magasabb hőmérsékleten lehet üzemeltetni. Az is érdekes nekem, hogy miért levegővel veszik ki belőle a meleget? El sem tudom képzelni, hogy hogyan fújják át rajta a levegőt? Azért a tömör homok nem olyan könnyen engedi át, azt hinném. Érdekes szerkezet lehet, kellene még nézegetnem egy kicsit.

Azért is napkollektorral kezdtem el gondolkodni, mert az low-tech a napelemhez képest, és ezért szimpatikusabb volt elsőre. De ha már koncentrált napfény kell, meg vákuumcső, akkor hirtelen a kollektor is high-techhé válik és akkor már az ára is megugrik, akár olcsóbb is lehet a napelem felületre, vagy teljesítményre vetítve is. A nepelemes megoldással pedig jó magas hőmérsékletek is elérhetővé válnak.

 

Szerk.: jobban megnézve a linkelt cikket ez is csak a napi ingadozást tárolja: "Az akkumulátor éjszaka töltődik, amikor az áram ára alacsonyabb."

600 fokra hevítéssel számolva egyébként a táblázatom szerint egy 100m3 bőven (a bővent úgy értve, hogy 90m2 napelem mellett :-) ) elegendő volna az évszakok közötti tárolásra is feltéve, hogy a szükséges 0.1-es K tényezőjű szigetelést meg lehet csinálni hozzá. Ez egyáltalán nem triviális, mert el kell bírnia a homokot és ki kell bírnia 600C-ot. De ha már van sokszáz fokos tárolónk, akkor építsünk még nagyobbat és oldjuk meg vele az elektromos áram szünetmentesítését is!