( asch | 2022. 12. 03., szo – 23:28 )

Én egyébként zsengébb koromban szerettem volna tanár lenni, de azért nem lettem, mert egy férfinek el kell tudnia tartania a családját, ez az elsődleges feladata. Tehát nyilvánvaló volt, hogy sokféle pályára mehetek, de tanár nem lehetek Magyarországon. (A másik ok amiért mégsem akartam tanár lenni, hogy alkotni szeretek főleg, nem emberekkel foglalkozni. Úgy volnék csak tanár, hogy rendes munka mellett, de ez a konstrukció nem nagyon létezik csak egyetemi szinten. Az egyetemi szint pedig más okból nem érdekelt.)

Beszélgettem viszont nem egy női pedagógussal és elég sok van aki konkrétan megmondta, hogy ő azért lehet tanár, mert a férje eltartja. Nyilván ő is keres, de messze kevesebbet, mint ami az életmódjához passzolna. A férje jól keres, és így szépen tudnak élni úgy is, hogy ő "csak" tanár. Így viszont lázadozásra sem motivált nyilván.

A lázadozásról egyébként az jut eszembe, hogy szerintem a kötelező oltásokkor kellett volna a tanároknak felállniuk, hogy akkor ennyi volt. És nem tették meg, sőt alig volt bármi ellenállás a részükről. Úgyhogy szerintem sosem fogják megtenni "csak" a pénz miatt. Sajnos nem elég kemények, aminek persze része az is, hogy a létbizonytalanság határmezsgyéjén nem nagyon lehet keménynek lenni.