A szociális háló fontos. De amikor cég zsebéből jótékonykodik az állam, akkor ne legyen csodálkozás, hogy ezt beárazza a munkáltató is. Ha extra költségeket és kockázatot jelentenek a nők, akkor bizony drágább őket alkalmazni nagy átlagban. Ezzel azok a nők szívják meg, akik nem élnek vissza a rendszerrel. Az állam szerepe lenne az, hogy kiegyensúlyozott jogi környzet legyen. Ha nem okozna plusz költségeket és terheket a cégnek a nők alkalmazása - és a legtöbb nő elmegy szülni és nagy arányban évekre távolmarad - akkor lehet önszabályozó módon kiegyenlítődne minden. Ha férfiként is hasonló jogaid lennének, mint nőként és normális lenne élni ezzel férfiként, akkor a kockázat is egyforma lenne. Északi államokban elléggé más a férfiak helyzete. Azt már látjuk, hogy a dolgozni akaró nőknek rosszabbra jön ki a pozitív diszkriminációs rendszer, mert valakinek ki kell fizetni azt a plusz költséget. A nemrég megszüntetett rendszernél a sorba szülők simán összehozták, hogy egy évnyi full fizetést is kellett nekik adni a semmiért. Ez már megszűnt, már csak ~egy havit.
Egyébként pont az északi államokban és a felsőbb nyugati rétegben jellemző az, hogy a férj keresetéből elél az egész család. Főállású háziasszonyok is lehetnek a nők, ha úgy gondolják. Pont nem a legnagyobb egyenlőség és legbővebb szabadság veszi rá a nőket arra, hogy egyenlő arányban dolgozzanak. Plusz sokan részmunkaidősek csak, amolyan hobbiként végeznek valamilyen kereső tevékenységet, másik részen linkeltem statokat.