Az az én problémám ezzel, hogy sok éve van szabvány (NEBS), simán megtehették volna, hogy ezen belül szabványosítják a bontható csatlakozókat is. Valamiért nem tették. Erős a gyanúm, hogy azért, mert ezekre az áramerősségekre (+ a DC miatt ívoltás) egyszerűen nem praktikus oldható csatlakozókat csinálni.
Kapásból minden áramerősség 5x-öződik a 230V-hoz képest. Továbbá nincs 3 fázisod, amire szét lehetne dobni a terhelést. Emélkeim szerint a PDU-ba bejött 2x250A. Az egyes blade tápokhoz (kb 2900W darabja) asszem 80A-re biztosított ágak mentek.
Nem zárom ki, hogy lehet ezekre üzembiztos csatlakozót csinálni, de impraktikusan nagy és drága. Villanyautóknál mostanában kezdtek el kialakulni az ilyen többszáz amperes DC csatlakozók és ott is csak úgy sikerült megoldani, hogy aktív elektronika kell, ami meg tudja szakítani az áramot mielőtt fizikailag bontod a csatlakozást. Illetve aktívan lebeszéli a táp és a fogyasztó egymással, hogy hány ampert kér, hány ampert kaphat. Hőmérő van a kábelben, hőmérő van a csatlakozófejben. (Sőt az erősebb DC villámtöltőknél még folyadékhűtése is van a kábelnek.) Aktív védelem nélkül normál felhasználó kezébe adni sokszáz amperes cuccokat, nettó tűzveszély. Ha ilyen "smart" elektronika kell, akkor pont ott vagyunk, hogy nem egyszerűbb, hanem éppenhogy sokkal bonyolultabb lett a 230V-os rendszernél.