Több évnyi DC48V-os (NEBS-es) rackszekrény üzemeltetés után én nagyon határozottan örülök neki, hogy a telko világon kívül nem terjedt el.
Gyakorlatilag minden kapcsolat fixen szerelt, mindenhez csavarkulcs kell (persze minden eszközhöz más méret). Mindenhez áramtalanítani kell az egész racket. Minden blade kerethez 3-3 db (vagy lehet, hogy 4x3db, nem emélkszem már) hüvelykujj vastagságú alig mozgatható merev sodrony megy. Hiába van sín, a gépek a rackből kihúzhatatlanok a betáp leszerelése nélkül. Egyedül a switcheknek volt olyan kábelük, ami valamennyire hajlékony volt.
A "nincs érintésvédelmi problémát" is árnyalnám. Lehet, hogy nem vág agyon, de cserébe szinte szabadon futnak tenyérvastagságú réz busbar-ok, meg szigeteletlen kábelsaruk. Maximum egy "jelzésértékű" félig-meddig takaró műanyag lap van rátéve, hogy itt ne kotorássz. Ha véletlenül valami fémmel hozzáérsz, akkor az kb köddé válik anélkül, hogy a 100+ A-es kismegszakító egyáltalán megzizzenne. Ezért van, hogy kb bármi munkát végzel rajta, akkor full áramtalanítani kell. (Ez nem is volt megengedve nekünk, ehhez mindig külső cégtől kellett szerelőt rendelni, sejtheted, hogy mennyire tette könnyűvé a munkát.)
Ehhez képest a 230V-os rackekkel, a simán kihúzható-bedugható hálózati csatlakozókkal, a hajlékony normál tápkábelekkel dolgozni egy felüdülés volt.