Ezek inkább amerikai érdekek mint orosz érdekek. Az utolsó ukránig stratégia semmiképpen sem volt orosz érdek, nekik a lakosságra szükségük lett volna, hogy kisoroszokként visszaintegrálják az ukrán milliókat a birodalomba. Európa gazdaságának tönkretételére is inkább azt mondják az elemzők, hogy amerikai érdek. Szerintem csak rövid távú amerikai érdek, mert bár most megmentik a gazdaságukat a kivéreztetett EU-val de el is vesztik az egyetlen erős szövetségesüket és helyette lesz egy gyenge protektorátusuk ami nem fogja tudni érdemben támogatni a Kína elleni nagy játszmát a jövőben. Hasonlóan mint a Brit birodalomnak volt a lent tartott India. Méreténél és lakosságánál fogva csak India elégséges kellett volna legyen a náci Németország legyőzéséhez egyedül a Brit birodalom által. De sem emberi erőforrásban, sem hátországként nem nyújtott ehhez eleget az indiai gyarmat. Oroszok semmit nem nyernek a meggyengült Európával. Elfoglalni a gyenge Európát sem fogják tudni, Ukrajnával is kínlódnak. A kereskedelem főleg Németországgal eddig inkább hasznos volt Oroszországnak mint káros vagy felesleges.
Szintén elemzők szerint fontos amerikai stratégia, hogy a német technológia ne tudjon összefogni az orosz erőforrásokkal, végtelen nyersanyagkészlettel. Most mivel lesz az jobb, hogy Oroszország Kínával fog össze? A német-orosz gazdasági együttműködés egyenlő felek partnersége volt. A kínai-orosz összefogásban viszont alárendelt szerepe lesz Oroszországnak. Kicsit hasonlóan a második világháború utáni USA-UK különleges kapcsolatokhoz, ahol a britek mindig amolyan 51.-ik tagállam státuszban vannak. Kína ráadásul ma már technológiailag is megelőzi Németországot így Oroszország fejlett technológiától való elzárása sem valósul meg. Németország alárendelt szerepben van Amerikával szemben, bármilyen gazdasági együttműködésben jelen tudott lenni Amerika és az amerikai cégek. Kína-Oroszország együttműködésben nem osztanak lapot Amerikának.
Ez most megint egy olyan geopolitikai baklövés mint a második iraki háború volt. Ott sikerült regionális hatalommá tenni az addig elszigetelt Iránt. Korábban a síita többségű Irak a szunnita diktátor Szaddammal mégiscsak egy áttörhetetlen nyugati fal volt Irán számára. Ma pedig a síita félholdnak nevezett iráni befolyás egészen Libanonig terjed Szírián keresztül. Hatalmas amerikai stratégiai eredmény tényleg!