( rpsoft | 2022. 11. 22., k – 11:08 )

A jogszabályhoz kell jogértelmezés. Ha centire ki akarod használni, amit a jogszabály megenged, akkor annak is utána kell olvasni. Pl. a bizalmi elvről azt szokták mondani, hogy azért nem kell beleírni, mert alapvetőbb, mint a KRESZ. Egyszerűen értelmetlen lenne nélküle a KRESZ, egyáltalán nem működne a jogi szabályozás. Úgy is szokták értelmezni, hogy olyan esetben, amikor joggal feltételezheted, hogy a másik tudja a szabályt (pl. olyat csinál, amihez jogsi kell, nem egy kiskorú gyalogosról van szó), akkor nem lehetsz hibás azért, mert nem győződtél meg róla, hogy tartja-e magát hozzá (pl. nem nézel balra, hogy megadja-e a jobbkezet, vagy pl. egy híres esetben az autós nem feltételezte, hogy a motoros 50 helyett 100 fölött jön, és kikanyarodott elé, a motorosnak elsőbbsége volt, viszont ha 50-nel jött volna, az autónak bőven lett volna ideje felgyorsulni. 100-zal jött, belement, meghalt, magára vethet a túlvilágon, ha van olyan.). Úgy is, hogy ha szabálytalankodtál, nem hivatkozhatsz arra, hogy utána a másik is (szerintem pl. nem fognak valakit megbüntetni, ha a söprögető előtt elkezd lelassulni, mert nem elfogadható egy olyan érvelés, hogy büntessék meg, aki zavart a gyorshajtásban, miután én őt szándékosan veszélyeztettem).

Az az előzés sem olyan kétértelmű ám, 36. paragrafus, 4. pont: Az ilyen módon haladó jármű mellett - a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával - fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban - a gyorsabb előrehaladás érdekében - kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos. Szóval ha kimész a külső sávba, elmész mellette jobbról, majd a kamiont utolérve visszamész, az nem elhaladás volt, hanem jobbról előzés.