A logikának nincs köze a jelenségekhez [ill. azok ismétlődéséhez], de nem virtualitás. Kevésbé megnyugtató h Te ezt érteni véled :-D
Mit értesz virtualitáson? Ha megtanulsz hegedülni, vagy tortát sütni, az virtualitás? Én azon, amit mondtam, azt értem, hogy egy valódi tudás, aminek a segítségével képes leszel valamire, amire anélkül nem. Mint a hegedülés vagy a tortasütés, de mondhatnék bármely más foglalkozást is, házépítés, cipőkészítés, programírás.
Hát már csak ezen topik alapján sem lehetne mást állítanod! Csak az a probléma, h az emberek nincsnek ennek a tudatában! MIért? Mert már az iskolában is becsapták őket.
Nekem mások a tapasztalataim az iskolával kapcsolatban. De az is lehet, hogy ezt sem tanulták meg, mint sok minden mást az iskolában. Te emlékszel még a bőr rétegeire, vagy Janus Pannonius verseire? Az is egy kérdés, hogy milyen sorrendben érdemes dolgokat tanulni. A gyakorlat szempontjából sokkal hasznosabb a newtoni mozgástörvényeket tanítani, mint a tudomány metodikáját. Sokkal többen fognak valami olyat csinálni életükben, amihez mechanikai dolgokat kell megérteni (pl. autót vezetni - hogy függ a féktávolság a sebességtől), mint tudományos kutatást végezni, vagy filozófiával foglalkozni.
De van! Így ugyanis nem érthető, h ha mindent beolvaszt akkor mi az amit kizár a tudományos logika? De szándékoltan nem érted meg a problémát! Vagy csak úgy teszel! Rávezető kérdés, hogy a tudomány szerint a világnak mindenképpen logikusnak kell-e lenni v. lehet logikátlan is?
Mit értesz azon, hogy mi az, amit kizár a tudományos logika? Semmi nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egyszer csak rendelkezésre álljanak egzakt alapegyenletek. Ilyen esetben a tapasztalattal való ellentmondás matematikai hiba (meg nem engedett közelítés) eredménye lehet csak. A másik eset az, amikor kiderül, hogy nem voltak egzaktak az alapegyenletek, és újakat kell felírni. Ilyenkor van a korrespondencia-elv: az új egyenletek vizsgálatával meg lehet mondani, hogy a régiek milyen feltételek mellett adnak jó közelítést.
A világ "logikusságán", gondolom, a természettörvények létét érted. Lehet rajta vitatkozni, hogy ez szükségszerű-e. A tapasztalat az, hogy vannak. Vannak erős érvek amellett, hogy ha nem lennének, akkor mi (élet) sem lenne. Mindenesetre ez a legtöbbször ellenőrzött tapasztalatunk. Ezért is írtam: csak annak hiszem el, hogy nem hisz benne, aki feldob egy nagy követ, és alááll vagy kisétál az ablakon legalább 10 emelet magasan, úgy, hogy közben hisz benne, hogy nem az fog történni, amit a sokszor ellenőrzött természettörvények jósolnak.
Elveszik valami ami a rendezettséggel megvolt! Hova lesz?
Ami "elveszik" a rendezettséggel, az információ, és nem energia. Ráadásul hasonló módon vész el, mint a kocsikulcs: máshol lesz, a kevés szabadsági fokon (valamilyen körülhatárolt, zárt rendszerben) tárolt információ eloszlik a környezet sok szabadsági fokán. Amikor pl. egy DRAM "elfelejti" az információt, a kibocsájtott rádióhullámokban azért az benne van. Legfeljebb onnan már nagyon nehéz lenne azt kinyerni.
A rendezettségben akkumolálódott a rendezett állapot kialakításához használt energia.
Akkor mi van azzal, amikor a rendezett és a rendezetlen állapot energiája azonos (pl. a gáz, vagy egy zajt tartalmazó és egy, a kedvenc zenédet hordozó magnószalag)? Miért ragaszkodsz az energia szóhoz, ahelyett, hogy megpróbálnád megérteni az információt és az entrópiát?
A király megbizta az intézőt h járjon el a nevében. A képviselet bizalmat feltélez, a bizalom rendezettség, aminek a felbontása pedig létrontás.
A példáddal kapcsolatban én csak azt kérdeztem, hogy akkor bomlott-e meg a bizalom, amikor ki merték röhögni a pöffeszkedő vezetőket, vagy már rég nem volt bizalom, csak akkor már félelem sem? A másik, hogy a bizalomról azt mondod, hogy azért jó, mert rend, rendezettség, és a rendezettség jó. Tudod, hogy az abszolút 0 hőmérsékleten sokkal rendezettebbek lennének a tested atomjai, mint 310 K-en? Akik ezeket a baromságokat mondják a rendről, meg mindenféle hierarchiáról, azok mindig feltételezik, hogy a hierarchiában ők felül lennének. Senki nem úgy gondol vissza a középkori hierarchikus világra, hogy milyen jó lett volna abban jobbágynak lenni. Nem, királynak, vagy legalább valami lovagrend góréjának, mert én olyan okos vagyok, biztos ott lettem volna. Kivéve azt az apróságot, hogy a rangok nagy része öröklésen alapult.
Valójában ez a jókedv is egy torz reakció, egy kimozdítottságot (emotio) jelent, és jó érzésként való felfogása csak a káprázattal magyarázható.
És miért pont a jókedv torz? Mi van a rossz kedvvel? Csak azért, mert váltogatod az emotion és a feeling szavakat (vagy a latin megfelelőjét)? Mi van, ha épp helyrebillen a világ rendje, amikor kiröhögnek egy pöffeszkedő "méltóságost", aki már rég nem volt méltó a pozíciójára?
Igen pl. az ember elvárná, h ha egyszer arról ír, hogy a tudományágaknak csak mi adtunk külön nevet, vagy akár definiciót is önkényesen - már ha létezik egyáltalan definició ami kötelezően elhatárolja, h mi az ami az egyik mi az ami a másik tudományághoz tartozik - akkor a másik fél bellássa, hogy így ezek valójban érvénytelen kategóriák, amik olyan dolgot probálnak leírni, ami ugyan ilyen érveénnyel lenne leírható más kategóriák szerint is.
Attól még, hogy valamit mi alkottunk, nem lesz érvénytelen. Ha a világot részekre osztom aszerint, hogy a rendelkezésemre álló módszerek melyikével vizsgálható és érthető meg, az nem lesz érvénytelen. Ezek gyakorlati szempontok. Ha felosztom a rendelkezésemre álló köveket keményre (vésni tudom, pl. gránit) és puhára (fűrészelni tudom, pl. homokkő), az teljesen érvényes attól még, hogy nem csak a kőre vonatkozik, hanem az én szerszámaimra is. Nyilván lesznek köztes esetek, ahogy van pl. biofizika is.
Ahogy ezt egyébként nagyon pontosan látják sokan - és nem éppen újkeletű módon pl. ihletileg Zager & Evans - In the Year 2525
Jó szám, én is szeretem. És pl. a kiutat is mutatja: "In the year 9595 / I'm kinda wonderin' if man is gonna be alive / He's taken everything this old Earth can give / And he ain't put back nothing." Szerintem ennek pont tudományos-technikai megoldása lesz, a tudatos környezetvédelem, kevésbé szennyező eljárások. (Ne nem mintha igaz lett volna, már bőven az előtt volt példa arra, amikor az ember visszatett a természetbe, pl. a talajba nitrogén-vegyületeket, amiket a mezőgazdaság elhasznált.) Az ilyen "jóslatok" vagy "félelmek" időnként ismétlődnek, hogy mindent megcsinálnak a gépek, feleslegessé válunk, meg minden elfogy. Nagyon alábecsülik az emberiséget. 86 milliárd neuron ennél többre képes.