( rpsoft | 2022. 10. 24., h – 13:41 )

És ez vajon mennyiben mond ellent annak az állításomnak, h a logika egyetlen verifikációja a jelenségek (egyébként eltéríthető) ismétlődéseinek lejegyzésén alapul? 

Annyiban, hogy egy logikai rendszernek nem kell jelenségekre vonatkoznia, továbbá lehetséges a belső ellentmondásmentesség ellenőrzése, a következtetési szabályok helyes alkalmazásának ellenőrzése, stb., aminek mind nincs köze jelenségek ismétlődéséhez. Logika alkalmazható pl. algoritmusok vizsgálatára is (ha már egy olyan portálon vagyunk, ami elvileg IT-vel indult).

De a logika az, magad írtad: "nem a világ, mert mi találtuk ki."

A kombináltfogót is. Más példa: logika ugyanúgy nem virtualitás, ahogy a cipésszakma sem az, vagy az sem, ha tudsz sakkozni.

nincs arra mód, h a meggyőződjünk arról, h minden korlátot figyelembe vettünk-e ill. tudatában legyenünk az összes kiinduló körülménynek

Erre már az elején válaszoltam. Tudatában vagyok, hogy a tudományos módszerrel a világról szerzett tudás nem abszolút biztos és végleges. A tapasztalat mindössze annyi, hogy az összes egyéb tudásunknál biztosabb, és több is.

lelepleződik a szélhámosság: ugyanis nem tisztázott, hogy elkülöníteni kell inkább vagy beolvasztani a másképp történést?

Nincs semmi szélhámosság. Először le kell jegyezni, mint az addigi tudásunk hiányosságát. Utána az addigi tudásunkkal együtt be kell olvasztani egy továbbfejlesztett modellbe. Mindeközben megismerjük az addigi tudásunk korlátait, a korlátokon belül, ha egyszerűbb, akkor továbbra is alkalmazhatjuk az addigi modellt. A korrespondencia elv az, hogy ha nem hibázunk, akkor az új modellnek a régi korlátain belül úgyis megfelelő pontossággal ugyanazt kell adnia (mert azt már egyszer ellenőriztük).

a rendezettség megbomlásából felszabaduló energia

Az a baj, hogy az egyszerű tudományos példákban a rendezetlenség megbomlásából soha nem szabadul fel energia. A rendezettség megbomlása mindig veszteség, ami ráadásul gyakran elkerülhetetlen. Példa az, ha benzint égetsz (a motorban): az energia, ami felszabadul, nem a rendezettség megbomlásából jön, hanem a létrejövő új, az addiginál erősebb kémiai kötésekből. A rendezettség megbomlása pl. akkor jön be, amikor ahhoz, hogy a motor állandó hőmérsékleten maradjon, fűtöd a környező levegőt, és ez bizony veszteség.

A Latabár-hasonlathoz: nem lehet, hogy régen a király pecsétjének a látványára azért hallgatott az általad lebugrisozott nép, mert a király a katonái által fenyegetni tudta? Közben legalább annyira utálhatták, mint ma egy politikust, ha ő is rosszul végezte a dolgát, az ország vezetését? Miért lenne az létromlás, ha nem tisztelnek valakit, aki szarul dolgozik? Inkább eredmény, a tiszteletet meg kell érdemelni.

Már zajlik. Nem kell rá várni. A megfogalmazott jóslatok tendenciák.

Tendenciák? Számokkal tudod alátámasztani, hogy több ember röhög ma az anyja halálán, mint régebben?

Nehéz szöveg. Nem fog neked tetszeni!

Az nem zavarna, ha nehéz lenne (a Száz év magány is nehéz, mégis élvezettel elolvastam), de az, ha unalmas és csúsztatás van benne, már igen. Pl. az "igazolják a jelenségek"-et mint "csodák" "véghezvitelét" írja le. Pedig a csodánál nem szokta a "szent" megmondani, hogy hogy csinálta, úgy, hogy elegendő pénz és energia befektetésével te is utánacsinálhatod.

Hisz a tudás az egy, csak mi adtunk külön nevet a dolgoknak.

Nem a tudás egy, hanem a világ. Tudása mindenkinek valamennyi van, korlátozott. Ahogy nem tud egy ember katedrálist építeni, úgy nem tud egy ember mindent tudni sem. Ahogy egy építkezésen együttműködik egy kőműves, egy villanyszerelő, egy tetőfedő, esetleg szobrász, belsőépítész, stb., úgy egy jelenség modellezésében együttműködhet egy biológus, egy fizikus és egy vegyész. Pl. a foltos mintázatok kialakulása egy ilyen jelenség. Minél bonyolultabb jelenséget akarsz megérteni, annál több tudományágból kell valamit megtanulni.

Ha csak azt akarod érteni, hogy milyen pályán esik valami lefele, rövid ideig, elég tudni a mozgásegyenletet és a gravitációs törvényt (mechanika). Ha hosszabb pályát akarsz helyesen leírni, akkor érteni kell a közegellenállást (aerodinamika). Ha azt is érteni akarod, hogy hogyan nő egy esőcsepp az esés közben, akkor a termodinamika jön be. Ha mindez egy viharfelhőben történik, akkor az elektromágnesességet kell érteni, hogy tudd, villám miért lesz belőle. Az eső kémhatása, hogy mit, hogyan old ki a levegőből, az kémia. Hogy hogyan veszik fel a vizet a növények, biológia. Szépen összeérnek a tudományterületek, mint a megyék egy térképen. A határok közelében dolgozóknak érteniük kell egymás nyelvét, ahogy értik is.