( BehringerZoltan | 2022. 10. 24., h – 01:36 )

> A logika egy gondolkozási módszerről és annak a szabályosságairól szól. Ez tényleg nem a világ, mert mi találtuk ki.
> A tapasztalat az, hogy ha így gondolkozunk, akkor a gyakorlatban helyes állításokat kapunk

És ez vajon mennyiben mond ellent annak az állításomnak, h a logika egyetlen verifikációja a jelenségek (egyébként eltéríthető) ismétlődéseinek lejegyzésén alapul? 

> Egy kombináltfogó sem virtualitás

Az nem. De a logika az, magad írtad: "nem a világ, mert mi találtuk ki." 

> nem voltak azonosak a kiinduló körülmények, azért nem ugyanaz történt, vagy azt, hogy az eddigi tudásunkban nem vettünk figyelembe egy korlátot

Mivel nincs arra mód, h a meggyőződjünk arról, h minden korlátot figyelembe vettünk-e ill. tudatában legyenünk az összes kiinduló körülménynek, ezért ezek nem magyarázzák az eltérések külön jegyzését. Az eltérést is ugyan abba logikába kell lejegyezni, amibe az ismétlődéseket jegyezték. És ezzel borul is az egész, lelepleződik a szélhámosság: ugyanis nem tisztázott, hogy elkülöníteni kell inkább vagy beolvasztani a másképp történést? Mindkét opció problémás! Ha elkülöníteni kell, akkor az kvázi az az állítás, h a világ hibázott - ami abszurditás. Ha meg beolvasztani kell akkor meg az egész tudománytalan lesz, hisz nem lehet neki ellent mondani (mivel semmit nem zár ki). Na látod! Ezért kell maximális etikátlansággal külön jegyzetelni, h a csalás ne lepleződjön le.   

>  Más kölcsönhatás híján egy rendezetlen (magasabb entrópiájú) állapot egy rendezettből hőközléssel, tehát éppen hogy energia befektetésével, nem pedig felszabadulásával, jön létre.

Mindenek elött az általam elmondottaknak nem kell megfelelnie a tudományos megállapításoknak, bár esetlegesn össze is csenghet azokkal. Kell energia a rendezettség megbontásához: a létrontónak el kell mondani a tréfát, gúnyt, viccet h ezzel a kifigurázással szétoldja azt a rendezettséget, ami a poénkodás tárgya. De a közönséget nem ez a befektetett, hanem a művelet eredménye képpen a rendezettség megbomlásából felszabaduló energia deríti jobb kedvre. Most nem tudom miért pont ez példa tolul az agyamba, de valaimért ez akarja, h rajta keresztül érzékeltessem: azt hiszem az Állami Áruház c. filmben van jelenet, h a Latabár bemegy cukrászdába és a süteményespultnál mutogat,h melyiket akarja. Rámutat és kérdezi az eladótól h annak a sütinek mi a neve? És akkor mondják, h az képviselőfánk. Erre Latabár: tényleg, h hasonlít rá! Ezen annak idején bőven röhögtek az emberek. Ugye a képviselő szó etimológiája, h [arc]képét viseli annak, akinek a nevében/megbízása alapján  eljár. Aki feltehetően valami fontos ember volt. A király pecsétjét felmutató rögvest megkérdőjelezhetetlen tekintélyre tett szert. Ez az ami az eredeti rendezettséget szimbolizálja, és a poénkodással valójában ennek a megtagadása és elárulása történik: azaz azt hirdeti, h a rendezettség ezen formája érvénytelen. (Persze - pláne mai szemmel - korunkban  a képviselő, legyen az országgyűlési, önkormányzati csak egy gyűlöletes politikus, így talán nem annyira érzékletes a példám, hisz ezenkorábbi rendezettség mára egyéb úton is, nyilvánvalóan nem csak ezen viccnek a hatására már lebontódott. Megj. éppen ezért ma már nem is ülne annyira ez a poén! De úgy látszik a '50-60-as években még ült.) A bugrisok, akik egyként hallgattak el korábban amikor a teremben a király pecsétjét felmutatták, most azon hahotáznak h a képviselő egy halom cukor, tojás, meg piskóta. A jókedvük forrása pedig ezen lerontás által a rendezettség megszűnéséből felszabaduló energia. Azért nem a lerontás befektetett energiája, mert akkor minden viccen röhögnének, a rosszakon is. 

Mint korábban írtam a humor olyan modellje a létrontás során a rendezettség felbomlasztásából történő energia felszabadulásnak, ami bárki számára tapasztalható. 

> No, ez már majdnem egy ellenőrizhető jóslat. Mikorra várható?

Már zajlik. Nem kell rá várni. A megfogalmazott jóslatok tendenciák. Guenon megpróbálta leírni a világ végső felbomlását A mennyiség uralma és az idők jelei c.könyvében http://noprofan.blogspot.com/2014/05/rene-guenon-nagy-parodia-avagy.htm…
Nehéz szöveg. Nem fog neked tetszeni!

> A tudományágak megjelenése egyszerűen az emberi élet végességével függ össze: egy embernek nincsen már ideje mindent megtanulni, olyan sok tudás gyűlt már össze.

Nem! A tudományágakra való végtelen bomlás a mennyiség uralma. A világ kvalitatív állapotból kvantitatív állapotba züllik. Persze van profán magyarázat, csak az nem a valós magyarázat. A dolognak valahogy meg kell történnie az anyag és jelenségek természete szerint - ez a profán magyarázat lehet a véges emberélet tanulási képessége. 
Én régebben úgy gondoltam a tudmányágakra, mint a vonatsínekre amik a messziben találkoznak majd. Hisz a tudás az egy, csak mi adtunk külön nevet a dolgoknak. És a jővőben akkor majd egyik tudományág adja a választ a másikban fennálló problémára és végül a határok elmosódásával egy szuper tudományág fog létrejönni. Nah hát ez valami penetránsan naiv elképzelés volt! A tudomány ágak örökösen csak burjánzani fognak. Az egyik amásiktől olyan messze fog kerülni h egyáltalán nem tudja majd, h másik mit csicsereg a saját madárnyelvén. Ez leromlás, létrontás megnyilvánulása.