( rpsoft | 2022. 10. 23., v – 17:57 )

A tapasztalati jellegű tudás a jelenségek ismétlődéseinek lejegyzésén alapul. Amennyiben a logika tapasztalati jellegű tudás, annyiban annak is ez az alapja. 

Mint leírtam, a logika elsősorban nem tapasztalati jellegű tudás, hanem egy rendszer feltételes állítások kezelésére, állítások egymásból való levezethetőségének a vizsgálatára. A tapasztalat az, hogy ha így gondolkozunk, akkor a gyakorlatban helyes állításokat kapunk, ha helyes állításokból indultunk ki. Úgy is megfogalmazható, hogy a tapasztalati tudás az, hogy vannak a világban szabályosságok.

Az önkényes jelző a szabályalkotásra vonatkozott.

Arra válaszoltam. Hogy a valóságban nagyon kicsi benne az önkény, gyakorlati okokból. Olvasd csak végig. Az a része természetesen igaz, hogy a tapasztalat vezet minket rá a szabályokra, de nem különösebben önkényesen.

Mert h önmagában csak mint virtualitás képzelhető el a logika, de amint konnektálnia kell a "valósággal" a különböző szakterületeken akkor nincs felelőssége.

Bocs, de ez zagyvaság. Egy kombináltfogó sem virtualitás, attól még, hogy a gyakorlatban vagy laposfogónak, vagy csípőfogónak, vagy drótvágónak használod, és ott sincs értelme olyat mondani, hogy a kombináltfogó "felelőssége" az, ha a laposfogó rész helyett a csípő résszel fogsz meg valamit, és az összekarmolódik. A fizika szempontjából a matematika hasonlóképpen eszköz, a kémia szempontjából pedig a fizika az, stb.

Mi az h külön jegyzi fel a másképp történést? Honnan van ehhez joga? Arra kérdésre nem tud értelmesen felelni, h a lejegyzettektől való eltérés a világ vagy logika hibája lenne-e?

Ugyanaz, mint az előbb. Az, hogy külön lejegyzi, általában azt jelenti, hogy van egy általánosabb tudás, aminek a szempontjából nem voltak azonosak a kiinduló körülmények, azért nem ugyanaz történt, vagy azt, hogy az eddigi tudásunkban nem vettünk figyelembe egy korlátot. Az elsőre lehetne példa az, ha kémiai módszerekkel válogatnál szét elemeket, és csodálkoznál, hogy egyszer csak magfizikai szempontból nem ugyanúgy viselkednek. Elvileg lehetett volna, hogy így fedezzék fel a radioaktivitást. A másodikra a newtoni mechanika: az új ismeret az, hogy ha a sebesség nem jóval kisebb a fénysebességnél, akkor nem elegendően pontos. De azért a Holdraszállás megtervezéséhez igen.

A gyakorlatban nagyon is előfordul: a bizonytalan ismeret jobbságának megítéléséhez vegyük a tyúk esetét, ami ha meglátja a gazdát mindig, ismétlődően, újra és újra ételt kap tőle és így szeretett jótevőjének tartja, egészen addig amig az utolsó alkalommal a jótevője el nem vágja a nyakát.

Nem is olyan rossz a példád. Mondjuk nem nagyon nézem ki a tyúkból, hogy "jótevőjének gondolja" a gazdát, de kialakul benne a tudás, hogy a gazda érkezése kajaosztást jelent. És valóban váratlanul érkezik neki az, hogy egyszer csak megy a levesbe. De nem jobb tudás-e ez neki, mintha eleve elbújna, és jól éhen döglene egy résben egy évvel korábban, amikor még lehetett volna egy évig jól tartott tojótyúk?

Remek! Én úgy fogalmaztam, h az Igazsághoz nincsen köze. Akkor valamelyest egyet is érthetünk! Ritka pillanat! :-)

Nono, a te állítólagos igazságod sem a világról szól, hanem valamiféle fiktív ideákról. A logika egy gondolkozási módszerről és annak a szabályosságairól szól. Ez tényleg nem a világ, mert mi találtuk ki. Ettől még igazság, csak egy gondolati konstrukcióról tett megállapítások, nem a külvilágról.

A rendezettségben energia akkumolálódik.

Túróst. Egy rendezett és egy rendezetlen állapotnak lehet pontosan ugyanakkora az energiája, már egy egyszerű gáz esetében is. Más kölcsönhatás híján egy rendezetlen (magasabb entrópiájú) állapot egy rendezettből hőközléssel, tehát éppen hogy energia befektetésével, nem pedig felszabadulásával, jön létre.

A nálamnál okosabbak szerint vannak nagy világciklusok.

Ez definíciója a náladnál okosabbnak? Mert van akik szerint vannak, van, akik szerint nincsenek, és ahhoz, hogy eldöntsem, melyik okosabb nálad, melyik nem, ahhoz valahogy össze kellene hasonlítani, pl. IQ-teszttel, hacsak nem azt akarod elfogadni definíciónak, hogy nálad az okosabb, aki szerint van világciklus. De ez elég nagyképű lenne, mert pl. Einsteintől nem olvastam ilyesmit, Hawkingtól sem, és azért látatlanban nem tippelnék arra, hogy nem voltak okosabbak nálad.

Az ismert történelem a sötétkor ciklusa, annak is a terminális fázisában vagyunk. A tradíció visszahúzódik a jelenségvilágból, a rendezettség felbomlik. Az eképpen magukra maradt létesültek pedig megőrülnek és kifordulnak önmagukból: mondjuk az anyjuk haldoklásán fognak röhögni!

No, ez már majdnem egy ellenőrizhető jóslat. Mikorra várható? Ha addigra nem következik be, akkor ez az egész hagyomány-sületlenség mehet a szemétdombra?

Ne legyen kétséged a tudomány útja is ez!

Van kétségem. Sőt, igazából az ellenkezőjéről nincs.

Az un."fejlődése", inkább találóbb lenne felszaporodásáról beszélni, a végtelenül újabb és újabb al-tudományágakra bomlása is az említett felszabadúló energia következménye. Minél inkább részt vesz a bomlasztásban annál nagyobb energiamennyiséggel kerül jutalmazásra.

Semmi köze energiához. A tudományágak megjelenése egyszerűen az emberi élet végességével függ össze: egy embernek nincsen már ideje mindent megtanulni, olyan sok tudás gyűlt már össze. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség gyakran interdiszciplináris kutatásokra, amikor két vagy több tudományág értője együtt tud valamit megérteni.

Kiváncsi vagyok mit szeretnél kihozni belőle!

Csak annyit, hogy ha már olyan egyszerű dolgokban is különböznek az emberek, hogy szeretik-e a kelkáposztafőzeléket, akkor mi okunk lenne azt gondolni, hogy olyan komplex dolgokban viszont egyformák, hogy a megértés útjában áll az érzelmeknek. Én ezt magamon nem tapasztaltam, te igen, úgyhogy nem néz ki általánosan érvényesnek.