A tapasztalati jellegű tudás a jelenségek ismétlődéseinek lejegyzésén alapul. Amennyiben a logika tapasztalati jellegű tudás, annyiban annak is ez az alapja.
> Ez egy feltételezés, de egyáltalán nem önkényes: eddig így volt.
Az önkényes jelző a szabályalkotásra vonatkozott. A kreált szabályok nem csak arról szólnak, hogy ami eddig így és így történt az ezután is így fog (bár már ez tévedés), hanem kiterjesztésre kerülnek olyan dolgokra is amiknek lejegyzése nem történt meg. Tehát tapasztalat D1 dologra van. A tapasztaltbol kreálunk SZ1,SZ2 stb szabályt. Utána pedig azt állítjuk, h D2 (egyébként nem lejegyzett) dolog is olyan mint D1 így arra is alkalmazható SZx szabály.
De idevágóan: már eleve az okság, miszerint a dolgoknak van okuk,h objektíven létezik ok-okozati viszony is merőben kétséges. Így ennek a logikát megelőző dolognak a feltételezésében is megjelenik az önkényesség. Okság hiányában pedig előfeltételekből nem következik a következmény. Igazából csak a lejegyzett ismétlődés az, ami a logikát verifikálja valamilyen szinten. Azért van okság, azért következik az előfeltételekből a következmény mert idáig mindig így történt - ez az amit logikainak lehet nevezni. Nincs benne több, hiába szaporítják meg bonyolítják a logikát, mint [meta]tudományt. (Ez meta jelleg pedig valami egészen penetráns elrugaszkodás, miszerint a logika-tudomány csak logikai operátorokat meg sémákat biztosítja. De azok segítségével a szakterületeken megképzett állításokról nem mond semmit. Vicces! Mert h önmagában csak mint virtualitás képzelhető el a logika, de amint konnektálnia kell a "valósággal" a különböző szakterületeken akkor nincs felelőssége.)
És rögtön lelepleződik a zagyva mivolta, amint a jelenség másképp történik, mint ahogy addig lejegyzésre került. Akkor már ilyen _külön_feljegyzést_ készít erről, meg hibának tekinti. Bocsánat! Mi az h külön jegyzi fel a másképp történést? Honnan van ehhez joga? Arra kérdésre nem tud értelmesen felelni, h a lejegyzettektől való eltérés a világ vagy logika hibája lenne-e?
> Elvileg igen, a gyakorlatban ez mégsem fordul elő. A kicsit bizonytalan ismeret jobb, mint a semmilyen.
A gyakorlatban nagyon is előfordul: a bizonytalan ismeret jobbságának megítéléséhez vegyük a tyúk esetét, ami ha meglátja a gazdát mindig, ismétlődően, újra és újra ételt kap tőle és így szeretett jótevőjének tartja, egészen addig amig az utolsó alkalommal a jótevője el nem vágja a nyakát.
> Nem, azért, mert a gyakorlatban bevált. Amikor alkalmazzuk, akkor nem beszélünk értelmetlen hülyeségeket, ami egyébként elég sok emberrel előfordult már.
Ez különösen akkor igaz, ha a "bevált", "értelmetlen", "hülyeség" szavak jelentéstartalmának meghatározásához szükséges jogkört az állító [tudomány] a saját hatáskörében tarthatja!
> A logika nem a világról szól
Remek! Én úgy fogalmaztam, h az Igazsághoz nincsen köze. Akkor valamelyest egyet is érthetünk! Ritka pillanat! :-)
> Gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy van benne valami következetesség, amit nevezhetünk természeti törvénynek
A világ vezérlő elve a tradíció, amire gondolhatunk a rend eredeti formájaként. A rendezettségben energia akkumolálódik. A létrontás folyamatában pedig a rendezettség kerül felbomlasztásra. Az így felszabaduló energia felett pedig ismét létrontó erők diszponálnak, ami csak egyre inkább felpörgeti a létrontás folyamatát. Ez közvetlenül tapasztalható bárki számára ugyanis abban a jelenségben amit humornak nevezünk, mint modellben, piciben ez jelenik meg. A humor feloldja a rendezettséget és az így felszabaduló energia az ami um. "jó kedvre deríti" a hallgatóságot. Kétségbe vonom, h a nevetés jó érzés lenne! Sokkal inkább értékelhető valami groteszk és alapvetően lealjasult reakciónak. A nálamnál okosabbak szerint vannak nagy világciklusok. Az ismert történelem a sötétkor ciklusa, annak is a terminális fázisában vagyunk. A tradíció visszahúzódik a jelenségvilágból, a rendezettség felbomlik. Az eképpen magukra maradt létesültek pedig megőrülnek és kifordulnak önmagukból: mondjuk az anyjuk haldoklásán fognak röhögni! Ne legyen kétséged a tudomány útja is ez! Az un."fejlődése", inkább találóbb lenne felszaporodásáról beszélni, a végtelenül újabb és újabb al-tudományágakra bomlása is az említett felszabadúló energia következménye. Minél inkább részt vesz a bomlasztásban annál nagyobb energiamennyiséggel kerül jutalmazásra.
> És úgy gondolod, hogy az emberek annyira egyformák, hogy amit magadon tapasztalsz, az mindenki másnál is úgy van?
Arról volt szó h nem Evola idézet volt amit írtam. Amit tapsztalok is. És amiről egyébként szolipszizmus kapcsán tudnék bővebben írni, de nem szeretnék. De érdeklődéssel várom a megajánlott kelkáposztás-hányásos témát! Kiváncsi vagyok mit szeretnél kihozni belőle!