ugye akár egész Japánt elsüllyesztését is kívánatosnak tartod
Kurvára nem. Nagyon elvetemült gonosz dolognak tartom, amiért az a japán hadvezetés a felelős, aki megtámadta Amerikát, abban a tudatban, hogy egy olyan háborúba viszi bele az országot, amiben nem nyílt csatamezőn két zsoldoshadsereg fog megmérkőzni. Én csak azt nem fogadom el, hogy áthárítjuk a felelősséget a megtámadott félre, hogy aztán azt mondhassuk, hogy egyik kutya, másik eb. Amikor belekezd valaki egy háborúba, akkor felelősséget vállal azért, hogy a saját civiljeinek az életével is játszik, mert tudja, hogy a megtámadott fél nem tudja különválasztani a civileket és a katonákat, és nem várható el tőle, hogy a saját emberei életével fizessen a támadó fél bűnéért.
tehát valójában itt ismét te követed el azt amit Evolára próbálsz projektálni:
Hol akartam én hobbiból vagy rasszizmusból gyilkolászni? Én azt mondtam, hogy a felelős az agresszor, és nem várom el a megtámadott féltől, hogy áldozatokat hozzon az agresszor veszteségeit csökkentendő. Aki Amerikában meghoz egy olyan döntést, hogy milyen módon háborúznak, annak az amerikai emberek elé kell majd kiállnia, és elmagyaráznia, hogy miért áldozta fel őket és a gyerekeiket. Egy olyan ország lakosaiért, ahol a döntő többség támogatta a támadást? [Japánról nem tudok pontos számokat, de azt azért lehet tudni, hogy a többség volt. A németekről tudjuk, hogy még a háború után, a következmények ismeretében is többség volt a náci.]
Azért most is vállalom a felelősséget, hogy azt mondtam, hogy ha amerikai lettem volna akkor, és felmerült volna, hogy a rokonaim lesznek a Japánnal való háború áldozatai, az érdekelt volna, hogy minél hamarabb befejezzük. Ha egy rájuk kényszerített diktatúra vitte volna be őket a háborúba (nem pedig egy alkotmányos monarchia), és nem támogatta volna a többség a háborút, az árnyalta volna a képet (de a rokonaihoz az ember még akkor is eléggé ragaszkodik).
Hanem hogy lehetne a lelkiismeret vezérlője egy relatívan _annyira_ bonyolult társadalmi norma, amiben az alany, annak bonyolultsága okán el sem tud igazodni - ahogy írtad?
Egy ember is baromi bonyolult a maga 100 milliárd agysejtével, akkor a társadalom hogy ne lenne bonyolult? Teljesen természetes, hogy az embernek nagy teljesítmény eligazodni benne, mert a földi élet létezéséhez képest elképesztően rövid ideje van társadalom, csak annyi idő volt az összecsiszolódásra. Emellett a társadalmat gyorsabb folyamatok is alakítják (pl. vallások, filozófia irányzatok kialakulása, elterjedése, a technika fejlődése).
Ha az ú.n. felsőbb ideáid léteznének és általánosak, akkor hogy magyarázod, hogy a mi kultúránkban sokaknak lelkiismeret-furdalást okoz, ha szervet kapnak (mondjuk erre kellene valami hivatkozás, én egy emberrel találkoztam, aki szaruhártyát kapott, nem említette a lelkiismeret-furdalást), és más kultúrákban (Fore) - amit fentebb írtam - a halott tiszteletének jele, ha megeszik a hullája egyes részeit, és abban hisznek, hogy ezzel átszállnak beléjük annak a képességei, és hogy ezzel segítik a szellem kiszabadulását a testből.
A harmadik, ami érthetetlen: miért lenne az ember attól állatibb, ha neki tulajdonítjuk a társadalmi normák és az erkölcs megalkotását, és nem pedig valamiféle "felsőbb ideáknak".