Ühüm, ennek fényében hullik vissza rád amivel Evolát próbálod mocskolni: "Érdekes, az nem zavarja, hogy hány embert öletett meg". Ennyit a gerinctelenségról, meg a szardarabságról!
Evola egy olyan rendszer faszát szopta, amelyik hobbiból ölt embert. Én nem helyeslem az emberek megölését, csak azt mondom, hogy a háborúban az amerikai kormány feladata a lehető legalacsonyabbra vinni az amerikai és velük szövetséges áldozatok számát, minden más szempontnak ez után kell jönnie. Ha meg lehet oldani kevesebb ellenséges áldozattal, az jó. Ha be lehet cserélni két saját áldozatot 40 000 ellenségesre, az egy kellemetlen döntés, de minek tetszett támadni. Te fel akarnál áldozni egy rokonodat azért, hogy kevesebb áldozat legyen azon az oldalon, akik megtámadtak? Ha nem, akkor miért várod el az amerikai szavazóktól?
A bűn a háború elkezdésekor, az agresszor által lett elkövetve. Védekező embertől sportszerűséget elvárni abszurd. Ha egy támadó ország szépen elszeparálná a katonákat és a civileket (a hadiipart és a sereg ellátását természetesen a katonákhoz számolva), akkor lenne felelős a másik fél a civilekért. (A nácikkal akkor jutottak volna egy szintre, ha a kapituláció után nekiállnak a megmaradtakat kiirtani, hogy még egyszer nehogy előforduljon. Kb. ahogy a japánok bántak a kínaiakkal.) A háború maga volt a bűn, a többi már csak következmény.
(Arról az apróságról meg nem is érdemes beszélni, hogy a civil lakosság, akár egész városok, porrábombázása, a blitzkrieg sem éppen szövetséges ötlet volt. Az újdonság csak az volt, hogy mindezt egy bombával.)
Tájékoztatásul Evola a nemzeti szocialista ideológiával kezdetektől konfliktusban volt egy sor aspektusban. pl azok modernségében
Gratulálok, a modernségben. Nem az ideológia agymenés miatti gyilkolásban, az fasza. És a dicsérő cikkeket azért valahogy csak megírta. A többibe nem is érdemes belemenni, a küldetéstudat általában dilinyó. Normális ember nem hisz abban, hogy mindenki más nulla, neki kell megoldania a világ problémáit egyedül, ő pótolhatatlan. (Jézus erre nyilván nem példa, akik hisznek vele, azok szerint ő nem egyszerűen ember. Egy istenség tényleg lehetne különb minden embernél, ha létezne.) Az meg, hogy mint mond Puzsér, nem igazán releváns. Nem tartozik a nemzetközileg elismert filozófusok közé.
Hiába is próbálsz beleerőszakolni valamiféle mentegetőzést az interjúba, ahogy Himerrel kapcsolatos szimpátiájáról és együttműködéséről beszél Evola, úgy beszélhetett volna éppen Hitlerről is ugyan így.
Pont az benne az undorító, hogy még csak nem is mentegetőzik. Kicsúszik a kérdés alól, mint egy nyálkás meztelen csiga, azt mondja, hogy ja, hát az nekem nem is tetszik, modern, meg proli. De az SS azért király, mert fegyelmezett és szexi az egyenruhájuk. Még ki sem bírja mondani, hogy fasz volt, pedig az még Heideggernek is sikerült.
Ezekből egyáltalán nem következik, h az embernek állat módjára kell léteznie ( bár nem tartom kizártnak h tudományos körökben ez a bevett gyakorlat - tudjuk ők a majmoktól származnak, dédanyai fokon meg halaktól )!
A többségnél azért ennél távolabbi a kapcsolat. Szóval épp az teszi az embert fejlettebbé, hogy érti ezeket az ösztönöket, kultúrát épít köré. Nem befogja a fülét, és üvölt, hogy lálálálá, nehogy megtudja, hogy nem született felsőbbrendű istenségnek, hanem meg kell dolgoznia érte, fejleszteni az intellektusát, megismerni a kultúrát.
Valóban, minthogy ez az állítás értelmének és jelentőségének a tükrében egy részletkérdés.
Lehet, hogy részlet, de efféle megmagyarázatlanul hagyott banánhéjakon szoktak elcsúszni a megcáfolt elméletek.
Aha, tehát szerinted a társadalmi normák ahhoz bonyolultak h az egyén eligazodjon rajtuk, de ahhoz nem bonyolultak, h ugyanezen egyén lelkiismeretét vezéreljék?
Miért ne lennének bonyolultak. A társadalmi normák kialakulásában benne van egy csomó esetlegesség, egy csomó megszokás. Egy egyén, ha egy teljesen új helyzet elé állítod, lehet, hogy összezavarodik. A társadalmi normáknak adaptálódniuk kell az új fejleményekhez, és az nem megy öt perc (vagy akár öt évtized) alatt. Azt mivel magyarázod, hogy pl. fentiekben írtad, hogy az ember nem a fajfenntartási ösztön miatt közösül, de mégis, ha nem ezért teszi, akkor egy szigorúan vallásos embernek lelkiismeret-furdalása van? Ez is magasabb rendű ideál, vagy ez speciel társadalmi konvenció?