( rpsoft | 2022. 10. 05., sze – 09:59 )

Persze, mert azt nem tudomány írta ám! :-D

Jó, én a tudományt most science értelemben vettem, az inkább "arts and humanities". De ha teljesen tudománytalan akarsz lenni, kérdezz meg csak úgy embereket, hogy írják le, hogy mit értenek az "egyformán", és kicsit tereld őket arra, hogy legyenek alaposak. Nem lesz benne semmi idea-izé.

Ez egy univerzális tudományos állítás?

Egyáltalán nem. Ez egy, a jelenlegi legjobb tudásunkra vonatkozó állítás. Az egész bekezdésben arról írtam, hogy nem zárom ki, hogy egyszer majd valahogy különbséget tudsz majd tenni (bár meglepne), és akkor majd nem fogom a bozonokat egyformának nevezni. De jelenleg senki sem tud különbséget tenni, úgyhogy megfelelő modell az, hogy egyformák. De akkor sem kell majd bemenni sehova vezekelni. Ha különbséget is tudsz majd tenni, az semmit sem fog változtatni azon, hogy a most ismert kísérleteket a jelenlegi modell is nagyon nagy pontossággal leírja. A modellekkel ugyanúgy van, mint a termékekkel. Nem attól rossz egy modell, ha van nála pontosabb, hanem attól, ha a leírandó jelenségekhez nem elég pontos. Ahogy nem méred atomórával, hogy mennyi ideig főzöd a spagettit. Galilei óta tudjuk, hogy a tudományos eredmények nem abszolút bizonyosságok, hanem a jelenlegi legjobb tudásunkat tükrözik, ezért kell további kísérleteket végeznünk, megfigyeléseket tennünk. Az is egy ilyen eredmény, hogy a módszer működik, egyre több mindent le tudunk írni. Lehet, hogy majd elérünk egy pontra, amikor nem megy, de biztos, hogy még nem értünk oda.

Már írtam, nem emberi tradícióról van szó, hanem _A_ metafizikai tradícióról!

És az mi? Csak az, hogy nagyon sok kultúra hisz valami metafizikaiban? És ha egy nem, akkor nem általános?

Te valami olyan elbeszélést vársz tőlem, ami a tudományos gondolkodás keretein belül semmisíti meg a tudományt.

Mivel az egész módszer az önkonzisztencián alapul, kb. ez az egyetlen mód, ahogy elméleti alapon lehetne megtenni. Vagy kísérleti alapon, ha egyszer csak kiderül, hogy olyan jelenségek vannak, amiket a módszer sehogy sem képes leírni. Meg persze ez sem semmisítené, de rámutatna a korlátaira.

Pl. mit kezd a tudomány lelkiismerettel?

Szoftver. Nincs vele gond.

A Szellem képes a materializálódásra [meg bármire is], hisz ez a teremtés története alapvetően, de nem azon a módon, ahogy azt a pszichológia terjeszti. 

Vallással nem vitatkozom. Mindenki abban hisz, amiben akar, de ez nem tudomány, és nem is lehet helyette. A vallás semmit nem képes előre jelezni, ezt pl. a kereszténységben úgy mondják, hogy "Isten útjai kifürkészhetetlenek." A tudomány szempontjából meg szinte mindegy, hogy egy teremtett vagy egy kialakult világot írsz le, a lényeg a leírás. Az már más kérdés, hogy a világot minél jobban megismerve még plauzibilis-e azt gondolni, hogy azt egy tökéletes lény teremtette, meg az  is más kérdés, hogy szükségünk van-e vallásra, van-e belőle bármi hasznunk, mert kárunk az árával és a vallásháborúkkal biztos van.

Ugye az absztrakció során információ veszik el!

Nem elvész, hanem eldobjuk. Mint amikor krumplit pucolsz, és a krumpli haszontalan (nem finom) részét eldobod. Az absztrakció során megszabadulsz a csak zavaró, a leírást nem segítő információtól. Gondolj arra, hogy megkérdezed a szomszédot, hogy hol a közös létra. Ő azt is elmondja, hogy iskolába ment az unokája, és milyen jegyeket kapott. Te meg ezt elfelejted hamar, mert semmit sem segít abban, hogy égőt cserélj a csillárban, neked a létra kellett.

Sőt még a géniusz Evola is

Ahaaaa.... géniusz ám, inkább egy szaros náci.