Milyen igaz. Sokszor az az érzésem, hogy sok nyelv csak azért születik, mert a szerző nem tanul meg rendesen a meglévőkben programozni, és abban reménykedik, hogy egy új nyelv, ami az ő igényeihez és felhasználásához igazodik, majd pótolja a hiányosságokat, megoldja a problémákat, csodát tesz. Nem fogja megoldani, csak lesz egy n+1. nyelv, feltalálják újra a kereket egy másik formában, programozni meg azon is meg kell tanulni, nehézségek ott is lesznek, legfeljebb más formában jelentkeznek.
Ha jól értem, GUI-s programokat akarnak írni, gondolom még mindig Qt-n vannak Deepinék, arra tökéletes lenne a C++ is, vagy Rust, Go, vagy ami már van. Ráadásul az új nyelveket nem csak azért nem tartom jó ötletnek, mert újra kell valamit tanulni (annak, aki a projektbe be akar dolgozni), meg libeket portolni, hanem behoz egy újabb rétegnyi bizonytalanságot, bugos applikációnál annak a lehetőségét, hogy a bug, regresszió, memory leak, stb. nem is az alkalmazásban van, hanem a fordító miatt, hiszen új nyelvnél még az se olyan kiforrott.
Plusz ha valaki csak egy x alkalmazást fejleszt, akkor maradjon annál, ne akarja a nyelvekbe, compile-írásba belevetni magát, mert az egy teljesen másik terület, azzal már foglalkoznak azok a szaktekintélyek, akiknek ebben nagyobb tapasztalatuk van. Csak elveszi az x alkalmazás írásából az időt, erőforrást. Csak akkor érdemes új nyelvbe kezdeni, ha valakinek tényleg van valami forradalmi ötlete, ami egy teljesen új paradigma, amihez hasonló se volt nagyon, és emiatt nem alkalmasak hozzá a meglévő eszközök. Ilyen viszont nem gyakran van, mivel minden fel van találva, amit ilyen téren ki lehet találni egyáltalán. Elfogytak a variációk, paradigmák, tanulónyelveket sem nagyon lehet már jobban leegyszerűsíteni, stb..
Illetve még az az érzésem, hogy sok nyelvet ilyen divatdiktátorok találnak ki. Tudják ők azt nagyon jól, hogy felesleges, de mindig előállnak egy újdonsággal, amiből trendet, hájpot csinálnak, és akkor ők lesznek a menő hipszterek, hogy már ebben is előrébb járnak, míg sokan mások csak késve szálnak fel a hype-vonatra. Pl. egy C, C++ már 35-50 éves nyelvek, kit érdekel, nem izgalmas, nem menő, mindenki tanulta, unásig ismeri, van már minden platformra, telítve van vele a kínálat, munkaerőpiac, nem lehet vele már sehol kitűnni, így muszáj egy újat éltetni. Ez most a Rust, de ahogy ez is egyre tömegesebben használt lesz, elveszti a hájpértékét, átnyergelnek valami újra (pl. Nim, legújabb, n+1. BullshitScript, HotChocolateScript framework), és akkor megint mindenki abban hozhatja le a „lemaradását”, a nyelv kitalálói megint élvezik, hogy ők fújják a passzátszelet, mindenki más meg csak fáziskésésben küzdi fel magát, addig meg élvezhetik a kiváltságokat, nagyobb szükség lesz rájuk, mesterségesen keresletet generálnak, el lehet adni az új könyveket, új képzéseket, új munkaköröket lehet létrehozni, meglévő libeket, fordítókat, libeket átportolni, stb., meg el tudják magukról mondani, hogy benne vannak a körforgásban, legújabb trendekben, nem a kövek alatt élnek. Ez az egész körforgás csak értelmetlenül viszi el az extra erőforrást, nem jó senkinek alig pár vezéremberen kívül.