( rpsoft | 2022. 09. 27., k – 19:33 )

Tőlem nekifuthatsz n + 1 szer, akkor is az a helyzet, h érvényesen nem minősíthetsz elhanyagolhatónak valamely tulajdonságot, arra hivatkozással, h neked úgy egyszerűbb az életed, meg modell-készítésed stb.  Ez csalás. Hazugság. Hiba.

Hát, eléggé félreértettél, úgyhogy kénytelen vagyok n+1-edszer is nekifutni. Ahhoz, hogy valamit elhanyagolhatónak minősítsek, valóban nem elég az, hogy úgy egyszerűbb lesz az életem. Amiatt van szükség az elhanyagolásokra, de attól még nem lesz megengedhető. Megengedhető attól lesz az elhanyagolás, ha nem változtatja meg a konklúziót. Tehát függ attól az absztrakció érvényessége, hogy éppen milyen kérdést akarok megválaszolni. Ha te valamiféle abszolút igazságok keresését tűzöd ki célnak, akkor lehet erre azt mondani, hogy ősbűn. A legtöbb kutató viszont nem abszolút igazságokat keres (már csak azért sem, mert nem ismerünk olyan módszert, amivel ilyeneket találhatnánk), hanem konkrét problémák megoldását. Az is egy konkrét, gyakorlati probléma, hogy ezt hogyan csináljuk. A szokásos bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy az empirikus tudomány módszere működik (igen, lehet, hogy az n+1-edik esetben nem fog működni, ugyanannyira, amennyire lehet, hogy egy feldobott kő nem fog leesni: ugyanúgy, ahogy épelméjű ember nem áll a feldobott kő alá, komoly kutató nem aggódik túl sokat azon, hogy vannak-e természettörvények, persze beszélgethet róla egy pohár bor mellett a szabadidejében, de azért álmatlan éjszakái nem lesznek emiatt).

A tudományt ugyanilyen jól el lehet választani a nem-tudománytól, empirikusan (annak a szokásos bizonytalanságával). A tudományt el lehet választani a szélhámosságtól. Lehet, hogy a tudomány nem tudja elválasztani a metafizikát a szélhámosságtól, de az meg nem az ő dolga (hanem vagy a metafizikáé, vagy a metafizikai kutatásokat finanszírozó szervezeté).

Kultúr- és tudománytörténeti megállapítás, h a természettudományok "atyja" a fizika, ami kezdetben minden - mára külön vált - diszciplína elődjét magában foglalta.

Szóval simán egy empirikus eredmény, ami az n+1-edik esetben lehet, hogy nem lesz így, igaz? (Ami persze nekem, mint fizikusnak simán megfelel, de neked a metafizikáddal nem szabadna, hogy megfeleljen.)