> mit értesz "tudományos logikán" akkor?
Tőlem nekifuthatsz n + 1 szer, akkor is az a helyzet, h érvényesen nem minősíthetsz elhanyagolhatónak valamely tulajdonságot, arra hivatkozással, h neked úgy egyszerűbb az életed, meg modell-készítésed stb. Ez csalás. Hazugság. Hiba. Minthogy mégis ez az alkalmazott gyakorlat, ebből származnak a problémák, amiket más, kerülő módon próbálnak kiküszöbölni. Ezek meglehetősen nyakatekert logikai felvetések. Lásd pl. Karl Popper: A tudományos kutatás logikája
Tehát kénytleen vagyok ismételni magam: a tudományos logika genezise az érvénytelen absztrakció. Az önkényesen lényegtelennek címkézett tulajdonságok figyelmen kívül hagyása az ősbűn, amit különböző logikai bravúrokkal próbálnának jóvátenni - valójában sikertelenül.
Másik aspektusa a nevezett logikának, annak a demarkációnak a meghatározása amivel a tudományt el lehet választani a nem-tudománytól. Tud különbséget tenni a tudomány a bölcselet és szélhámosság között? Ugye a probléma, h a szélhámosság nem éri el, mig a bölcselet meghaladja territóriumát, miközben a tudományos nézőpontból, annyi állapítható meg, h mindkettő kívül esik az értelmezhető tartományon.
> Ez tapasztalat, remény, vagy definíció?
Kultúr- és tudománytörténeti megállapítás, h a természettudományok "atyja" a fizika, ami kezdetben minden - mára külön vált - diszciplína elődjét magában foglalta.