( rpsoft | 2022. 09. 27., k – 16:52 )

Ha valamit tudni/érteni/csinálni akarok, akkor mindig vannak lényeges tulajdonságok, amik leírására szükségem van, és lényegtelenek, amik (nekem, akkor) nem számítanak. Ha az utóbbiakat is leírnám, az csak feleslegesen bonyolítaná a leírást, magyarán attól a modell rosszabb lenne és nem jobb. (Fizikai példa: ha a Holdon való landolást akarod megtervezni, akkor le kell írnod a Föld-Űrhajó-Holdkomp-Hold rendszert. A Föld-Hold rendszerre való visszahatás elhanyagolható (de ha leírod, nem lesz tőle a modell lényegesen bonyolultabb), a földi időjárás hatása is elhanyagolható (és ha leírod, akkor nagyon megnő a modelled számításigénye, ergo, az rosszabb lesz). Azt tehát elfogadom, hogy a teljes körű leírás általában nem lehetséges, de nem gondolom, hogy elengedhetetlen, ezért nem fogadom el azt a következtetésedet, hogy hibás a tudományos "logika" (szerintem módszer, logika alatt mást értenék, ítéletkalkulust, Gödel-tételeket, etc.).

ez a hiátus a genezise a logika azon minőségének amit tudományos jelzővel illetnek

Hogy? Mond már meg, mit értesz "tudományos logikán" akkor? Hallottam már tudományos módszerről, meg matematikai logikáról, de ez mi? Hadd ne keresgéljek már mintázatokat a hsz-eidben, inkább mondd el precízen és világosan amit mondani akarsz.

A fizika "hiányosságán" azt érted tehát, hogy szükség van mellette valami fizikán túli ismeretekre (metafizikára, azon belül ismeretelméletre és ontológiára)? Attól még miért lenne hibás? A fizika az anyagi világot írja le, saját magát, a leírás folyamatát nem kell leírnia, az nem hiányosság. Ha azt is le akarod írni, akkor valóban szükséged lesz ismeretelméletre és ontológiára. Ha viszont nem az a célod, hogy "mindent értsél" (és általában a fizikában nem az a cél), hanem hogy az anyagi világ egy éppen akkor számodra (pl. valamilyen gyakorlati szempontból) érdekes aspektusát, akkor viszont nincs. Egyszerűen elfogadod, mint kísérleti eredményt, hogy ez a leírási módszer működik, ki tudod számolni, hogy működik a térvezérlésű tranzisztor vagy a gőzgép, és tényleg úgy működik. Az a kicsi bizonytalanság, ami megmarad (ahogy azt a filozófiából tudjuk, hogy esetleg az univerzum meggondolta magát, és ugyanazt a kísérletet n+1-edszer elvégezve egyszer csak máshogy viselkedik) legalább annyira  irreleváns lesz, mint az, hogy elhanyagoltad azt, hogy a tranzisztor műanyag tokja nem ideális szigetelő, csak elég jó. (Sőt, jobban: olyat már láttunk, hogy nagy frekvencián egyszer csak figyelembe kell venni még egy paramétert, de olyat, hogy n+1-edszerre más történik a kísérletben, még nem).

Azon pedig mit értesz, hogy "logikailag elengedhetetlen" valami? Olyanról már hallottam, hogy valami logikailag nem teljes (nem válaszol meg minden, a keretei között feltehető kérdést, ld. Gödel), vagy hogy ellentmondásos. De mit értünk "elengedhetetlen"-en? Attól, hogy elhanyagolunk egyes aspektusokat, a modell nem lesz ellentmondásos. Teljes nyilván nem lesz, de az miért baj? Általában nemhogy megválaszolni, de még csak feltenni sem akarunk minden lehetséges kérdést. Sőt, legtöbbször van egy kérdés, és ahhoz kell megalkotni a modellt, amiben fel lehet tenni és meg lehet válaszolni (és eközben más kérdések nem érdekesek).

Az egész tudomány a fizika eredendően.

Ez tapasztalat, remény, vagy definíció? Tapasztalat akkor, ha le tudod írni fizikai modellel pl. a békát. Remény, ha úgy gondolod, hogy a béka vagy a saját működésed megértéséhez valószínűleg elég a fizika (de nem tudod ilyen sok elektronra és atommagra megoldani a Schrödinger-egyenletet), és definíció, ha úgy érted, hogy bármi is lesz az extra tudás, ami kell majd mindennek a tudományos leírásához, azt majd besoroljuk a fizika alá a könyvtárban. De jelenleg még a kémia sem fizika (mert elegendően nagy molekulákra nincsenek hatékony számolási módszereink), de nincs is okunk kételkedni benne, hogy _elvileg_ lehetne fizika (csak ahhoz még fejlődnie kell a számítástechnikának és a matematikának).