( sinexton | 2022. 09. 25., v – 11:15 )

Bödöcs: "Mennyi az X értéke? Honnét tudjam? Azért X !!?!" :)

Maximálisan egyetértek, ezzel kínlódunk napi szinten családban. Iszonyat sebességgel tolják az információt az iskolában (mindegy hogy általános, közép vagy felső), nincs ideje kialakulni a magasabb szintű absztrakcióknak az agyban. Haszontalanná válik az információ. Bejön és kimegy azzal a sebességgel. Kvázi nem itt van az optimum szerintem.

Persze hogy végtelen nagy infót végtelen kicsi idő alatt lenne jó betolni. De ez nem működik és nincs realitása. Gondoljunk csak bele, hogy mire emlékszünk olyan tárgyakból, ahol rossz volt a tanár vagy eleve nem érdekelt minket a tárgy.

Nekem ami tetszik, az dél Indiában némely megoldás, ahol megvizsgálják évek alatt, hogy mihez van tehetsége a gyerekeknek és azt kezdik el erősíteni bennük. De akkor majdnem csak azt tolják. Tehát átsúlyozzák erősen az infót. Mindegy hogy zene, természet tudomány vagy humán ismeret.

Ezen felül azzal is egyetértek, hogy a sok lexikai infó mellett meg tátong egy nagy vákuum az ismeretanyagban az életre való felkészítéssel kapcsolatban. Legyen az egészség, kommunikációs készség és minden ami szervesen érinteni fogja az életben az embereket.

Van pozitívum is. Az internet információs megosztó képessége sok témát szelektál evolúciós módon és nem mindenben, de több dologban többet tudnak gyerekeink hozzánk képest szerintem, mint mikor mi voltunk ennyi idősek. Habár segíteni sosem segít eléggé, mert a verseny mindig nő és mindig hasonló szintűekkel kell versenyezni.

Sok negatívum is van. A "mikro joy"-ok és a magasabb életszínvonal erősen hátra veti a motivációs készséget. Ugye jelenleg sokkal gyorsabban és könnyebben kapunk szellemi stimulust. És mivel mindig a könnyebb ellenállás felé mozdulunk mi is és minden, ezért a tanulási fókuszt is csökkentik a pozitív dolgok.