( asch | 2022. 09. 09., p – 09:16 )

> egyrészről segít lebontani a hibásan felépített sztereotípiákat
Szóval ha vannak beteg emberek, akkor a sztereotípiák a rosszak?
> másrészt kezeli azon embereket akiknek úgy képzelik az ő biológiai értelemben vett neme különbözik attól aminek ő magát tekinti és azt megéli
Pont a társadalmi nyomás kezelte eddig azzal, hogy rájuk kényszerített egy nagyjából normális viselkedést. Azzal hogy mindent elfogadunk nem a kibontakozást segítjük, hanem az öndestruktív erők elszabadulását.
> Fel sem merül bennük, hogy ezen kirívó cselekedeteket (legalábbis részben) talán pont azon elutasítás hajtja, hogy valaki megélheti magát a biológia nemétől teljesen különböző irányultságúnak társadalmi értelemben.
Mivel hormonkezelést kizárólag "haladó szelleműek" adnak, ezért egyáltalán nem volna logikus a jelenséget a konzervatívok számlájára írni.

> Te a fenti írásodban épp azt fogalmaztad meg, hogy te inzultusként élnéd meg ha a gyermekednek elmondanák, hogy a biológia nemtől különböző társadalmi nem is elképzelhető. Már csak az a kérdés miért?
Az én időmben még drogokat reklámozni jöttek. Az is inzultus volt, csak akkor még nem tudtam megfogalmazni. Semmit nem tudtam a drogokról, csak azt hogy rossz és a közelébe se menjek, ezt megtanították a felmenőim. Ez pont elegendő tudás volna a mai napig kitartóan is. De aztán jöttek bemutatni a drogokat, hogy melyiket hogyan kell használni, csak beszéltek róla, hogy a fűvel körbeülnek és röhögnek és nem okoz függőséget meg nem is árt. Aztán csak kipróbáltam. Mondjuk nem is lett bajom tőle, csak röhögtem, ahogy mondták. (De van ismerősöm akinek pszichózisa lett tőle, nem járt jól. Állítólag kis százalék rendkívül érzékeny rá és durva betegségeket hozhat ki.) De a lényeg az, hogy csak azzal hogy valamiről beszélsz azzal lehetőségként behozod. Miközben az illetőnek lehetőségként sem jelent meg a fejében, és ezért nem is gondolkodott rajta soha. Simán lehet, hogy ha nem beszélnek annyit róla akkor ki sem próbálom a füvet egyszer sem. Nem véletlen, hogy a vallásokban is vannak tabuk amikről nem szabad beszélni sem.

> Gondolom a filozófia és a pszichológia is ugyanilyen humbugnak minősül nálad

A filozófusok nem akarnak gyerekeket megváltoztatni, azokkal semmi bajom. Könyveket írnak, konferenciázgatnak és füstös kocsmák mélyén filozófálnak. Én magam is műkedvelő filozófus vagyok, semmi bajom velük. Műkedvelő fizikus is vagyok és a fizikusok szeretnek a filozófusokon viccelődni, de ez nem jelenti azt, hogy be is tiltanák őket vagy ilyesmi. No offense.

A pszichológia jelentős része humbug, de van egy működő része is. De nem értünk teljesen mindent, ezért bajt is lehet csinálni vele. A gyakorlatot, hogy a gyerekekkel "foglalkozni" akarnak, az ő esetükben is ellenzem. Minden fajta orvoslásról azt gondolom, hogy csak akkor szabad orvoshoz fordulni ha baj van és azt másképpen nem sikerült megoldani. Az egészséges lelkű gyerekektől tehát elzárnám a pszichológusokat, nem engedném hogy foglalkozzanak velük. Ugyanúgy ahogy a test orvosai ők is esetleg véletlenül károkat okozhatnak. Jó példa a lázcsillapítás: régebben olvastam róla, hogy egy rakás betegségnél növeli a szövődmények kockázatát a korai lázcsillapítás. Azután a mainstream is kapcsolt: kijött az új iránymutatás a gyerekorvosoknak, hogy ne ajánlják a lázcsillapítást. Ennek ellenére azóta is mindenki lázat csillapít. (Bizonyítani nem tudom, de ismerősökkel beszélgetve ez jön le, mindenkinek az orvosa is javasolja.) Eljöhet az idő, amikor majd kiderül, hogy ártalmas 4-5-6-8-10 évesekkel deformált szexualitásról beszélgetni. Ki tudja? Talán nem véletlen volt tabu ez a téma gyerekek előtt eddig?

A pszichológiáról még annyit, hogy a legnagyobb része ami tudománynak tekinthető (tehát nem az ilyen péniszirigység, meg elnyomott vonzódás az édesanyához meg hasonló marhaságok), az a reklámipar megrendelésére készült, és annak az alapja hogy hogyan működjön a média ahhoz, hogy a lehető legjobban tudja kontrollálni az embereket. Például kiderül belőle, hogy ha egy menő figura mutat be egy viselkedést, akkor azt utánozni akarják a fiatalok. Ezért nagyon álságos a TV: mert a menő figura bármilyen viselkedést is tud propagálni. A valóságban ez a másolás jól működik, mert a menő fiú a bandában nem véletlenül lett menő, azt érdemes másolni. A TV-ben azonban bármi megtörténhet, hülyeséget hülyeségre halmozó figurák is lehetnek menők, és így a hibás mintákat másolják a gyerekek. Ez már messzire vezet, arra akarok rámutatni, hogy egyáltalán nem ártalmatlan dolog "csak beszélni" valamiről.