Nem tudom hogy működik, lehet, hogy szétszedek egyet :) Törölközős módszerre azt mondták, hogy otthoni keltetéshez jó lesz. Az ipari keltetésnél 1% különbség is fontos a kikelt csirkéknél, olyat is olvastam, ha a tojást fertőtleníted keltetés előtt 0,4%-os javulást érsz el a kelésben. Hát az 50 db tojásnál ez nem izgat, pláne, hogy nem ebből élek.
A kis gépekben nincs automata páratartalom szabályzás, azt nekem kell csinálni. A nagy gépekben meg ilyen van (ehhez meg profi hőmérők kellenek):
A páratartalom mérés elve a száraz hőmérséklet és a nedves hőmérséklet különbségén alapul. Ha valamilyen hőmérsékletet száraz hőmérővel mérünk, akkor annak abszolut hőmérsékletét mérjük. Ha a mérőszondát megnedvesítjük, akkor a párolgás miatt a nedves hőmérővel alacsonyabb hőmérsékletet fogunk mérni. A hőmérséklet-különbség fordítottan arányos a páratartalommal. Minél kisebb a páratartalom, annál nagyobb a két mérés közötti hőmérséklet különbség. Ezeket a hőmérsékleti adatokat szakkönyvek táblázatos formában adják meg, melyekben a száraz hőmérséklet és a nedves hőmérséklet ismeretében meg tudjuk határozni a levegő relatív páratartalmát.
A nedves hőmérsékletet mérő szondát burkoló textilcsíknak folyamatosan nedvesnek kell lennie, a mérés és a vezérlés csak ez esetben lesz pontos. A nedvesítő tartályban folyamatosan lenni kell víznek, amikor az fogytán van (kb. 2-3 nap), újra kell tölteni! Amennyiben a szonda kiszárad, a nedves hőmérséklet mérő pontatlanul fog mérni, becsapja a vezérlést, és a páratartalom valós értéke a mértnél, számítottnál alacsonyabb lesz.