Nem egészen. A levegő adott nyomáson és hőmérsékleten csak egy bizonyos mennyiségű vízpárát képes megtartani ez az abszolút páratartalom. Ha esik a hőmérséklet, és a páratartalom átlépi az abszolút maximumot akkor megkezdődik a kondenzáció elkezdenek a cseppek kialakulni. Bizonyos légköri jelenségek képesek ezeket a cseppeket fenntartani a levegőben (ciklikus párolgás-kicsapódás, termikus feláramlás) de egy méret után a cseppek leérnek és eső lesz belőle. Tehát a csapadékhoz, a feltétel az elegendő páratartalom és a kellően alacsony hőmérséklet.
Magyarországon az átlagos relatív páratralom alacsony, 50% alatti. Augusztusban, Budapesten, 20 és 60% között ingadozik naponta. Ez pedig nagyon gáz.
Amennyiben egy adott területen egyenletes a hőmérséklet mind vízszintes, mind függőleges irányban és nincs telítve a levegő páratartama, akkor a büdös életben nem lesz eső. Pl. Ha az adria felől elindul egy 28 fokos nedves légtömeg, itt meg 30 fok van akkor minden lesz csak eső nem. Ha mázlink van és a 30 fok mellé bejön egy meredek függőleges gradiens, akkor az megdobja felfelé ezt a légtömeget és lesz egy fél országot szarrááztató zivatarfront.
Mivel egy lavór alján dekkolunk, csak akkor kapunk esőt, ha a környező hegységekben a léghőmérséklet magasabb legyen, mint a bejövő légtömeg hőmérséklete és nálunk meg alacsonyabb.
Ahhoz, hogy ázzunk telíteni kell a levegőt vízgőzzel olyan formában, hogy az mikor az lehül környezeti hőmérsékletre elkezdődjék a kicsapódás. A nukleáris erőművek és a hőerőművek képesek jóval a környezeti hőmérséklet fölé hevíteni a levegőt és megfelelő mennyiségű víz adagolásával könnyen beállítható a telített állapot. A kilépő levegő 10-15 kilóméteren belül lehül és beáll az adott légköri állapotnak megfelelő arány és a többlet pedig csapadékként lehullik.
A jelenség amúgy ismert, régebben a gázerőművek környezetében az erdőpusztulás egyik oka volt. Ugyanis a kilépő vízgőz, keveredett a tisztítatlan füstgázban található kéndioxiddal ami kénessavat eredményezet, amia levegőből kicsapódva kinyírta az erőmű 20-50 km körzetében fákat.
Szóval több víz kellene a levegőbe és erre pont az atomerőmű hulladékhője lenne a legalkalamsabb.