( asch | 2022. 08. 18., cs – 13:28 )

> Mert attol, hogy betomod Istennel a hianyzo infokat(a szakmadon kivul) meg nem leszel rosszabb fejleszto, komuves, vagy barmi.

Az a kulcsgondolat, hogy a tudomány és a hit két külön síkon létezik, elképzelhetjük úgy, hogy merőlegesek egymásra. A tudomány tényeit (de csakis a tényeit!!) nincs értelme hit alapon vitatni. Azonban vannak olyan kérdések, amikre a tudomány nem tud semmit sem mondani. És ezen kérdések megválaszolására csakis a hit alkalmas.

A legnyivánvalóbb ilyen kérdések:

 * mi az életünk értele?

 * Milyen életre kell törekednünk, mi a helyes cselekvés konkrét helyzetekben?

Fel kell ismerni, hogy a tudomány csak leírja a világ működését, de teljesen érzéketlen azzal kapcsolatban, hogy mi a jó, mi a helyes.

Nevetségesek azok az emberek, akik például tisztán a tudományra hivatkozva azt mondják, hogy ne együk meg a saját ürülékünket. Ugyanis a tudomány csak annyit állít, hogy kellemetlen élmény volna és utána jó eséllyel megbetegszünk. De valójában az már a hitünkből következik, hogy rossz dolognak tartjuk a kellemetlen élményeket és azt is ha megbetegszünk. Végső soron a hitünk miatt nem esszük meg a saját ürülékünket. Tisztán tudományos alapon nyugodtan megehetnénk a saját ürülékünket, nem keletkezne semmilyen ellentmondás sehol.

Teljesen értelmetlen dolog hit nélkül csakis a tudomány alapján élni, de valójában lehetetlen is. A döntéseink végén mindig a hitünk áll, csak maximum nem mindenki vallja be magának, az ateisták többsége letagadja. Nem is feltétlen az istenhit a kérdés, hanem az hogy végső soron teljesen önkényesen döntjük el hogy mi a helyes és mi nem az.