Valóban kissé cinikus lettem mostanában. Ezzel úgy látom, nem vagyok egyedül.
Szeretnék olyan világban élni, ahol az erkölcs és a tisztesség számít.
Szeretnék olyan világban élni, ahol nem kell attól tartani, hogy egy tejhatalmú vezető terület- és nyersanyagszerző háborút indít, a civil lakosságot szándékosan célozva (gyk: a Putyinra gondolok). Ahol a világ vezető katonai hatalma nem "tapos el" egy országot mondvacsinált indokkal (itt az USA-ra gondolok), hogy biztosítsa a saját geopolitikai stabilitását. Ahol egy hatalmas ország nem épp arra készül, hogy katonai erővel "visszafoglaljon" egy szigetet, akik önként járnak demokratikus úton, nem mellesleg a világ egyik legmagasabb életszínvonalú nem-országában (gyk: Kína vs Tajvan).
Szeretnék egy olyan világot, ahol a problémákat megbeszélhetjük, szavakkal és nem erőszakkal. Ehhez az kell, hogy beszélni, beszélgetni lehessen.
Putyin nem ezt a jövőt hozza el. Lehet itt "kettősmérce!" felkiáltásokkal megpróbálni hitelteleníteni a másikat, csakhogy egy elnyomó, erőszakon alapuló rezsimet hasonlítunk össze a még legalább valamennyire demokratikus és párbeszéden alapuló EU-val. Most elő lehet venni az amcsikat, akik szintén katonai erővel igyekszenek befolyást szerezni sokszor, és igen, őket is tarkón kéne vágni párszor ezért. Nekünk, itt EU tagállamként az USA a szövetségesünk, kulturális és etnikai oldalakról eléggé közel állunk egymáshoz. Sajnos nem állunk megy a saját lábunkon, szükségünk van rájuk, mert pont a ruszkik mutatták meg a 21. században, hogy a tankok elől senki sincs biztonságban, akiknek nincs legalább akkor a puskájuk, mint nekik.
Szóval lehet itt "kettősmércézni" magas lóról, de minden ország élén hataloméhes és cinikus emberek állnak (aki oda felküzdi magát, az nem is lehet másmilyen). A kérdés, hogy ezek az emberek számonkérhetőek-e. A 20. század megmutatta, hogy az átlagemberek szintjén a legnagyobb stabilitás és életszínvonal olyan országokban van, ahol a vezetők számonkérhetőek/lecserélhetők. Az emberek nagy része alapvetően szeretne nyugodtan és békében élni, és ezt a demokratikus berendezkedéssel lehet a legjobban elérni.
Elnyomó rendszerben a korrupció és a kontraszelekció lesznek a jellemzőek, ez szemben áll az erkölcsösséggel és a tisztességgel. A Putyini út számomra épp ezért nem követendő.