( sinexton | 2022. 08. 09., k – 08:43 )

Szerkesztve: 2022. 08. 09., k – 08:44

Fontos lenne mindenkinek látni ebben a szálban, hogy a szubjektív megérzésre alapuló hiedelem mindig torz képet ad, melyről azt sem tudni hogy mennyire torz. Kognitív disszonancia mindig erősen jelen van a nem tökéletes memóriánk és az azt torzító érzések és friss élmények hatása miatt. Idegi kapcsolataink súlyai folyamatosan módosulnak sok hatás által és emberileg nehéz tisztán kiszűrni a zajt.

Mindig hipotézis teszttel kell kizárni a véletlenszerűség esélyét, csak úgy mint gyógyszer kísérleteknél. Kumulatív binomiális valószínűségi eloszlás függvénnyel például jelen esetben.

30 esetet kell mérni, ott 21-szer kell előfordulnia, hogy hozza a Google a reklámot a beszélgetésről. 50 esetnél 32-szer. 100 esetnél legalább 60-szor, stb. Figyelni kell rá, hogy jól legyen elvégezve a kísérlet, mindig külön témáról beszélve, de szerintem olyanról, amire tud hozni Google egy reklámot. Mindezt akár több készülékkel végezve.

Tehát mérni kell és a véletlenszerűség esélyének 4.5%-nál kisebbnek kell lennie. Erős bizonyítékhoz pedig 0.27%-nál kisebbnek.

Munkába kerül, de könnyen felhalmozható bizonyíték. Az, hogy hány esetből mennyiszer kell Google reklám a bizonyítékhoz, azt az alábbi számítás adja, ahol N a beszélgetések száma és ajánlott 30-nál több mérés:

N / 2 + N^0.5

Erős bizonyítékhoz pedig:

N / 2 + N^0.5 * 1.5