Nem mondott akkora hülyeséget, mint gondolnád. A víz hőkapacitása 8x nagyobb mint a homoké. Tehát 0 és 100 fok között a víz nagyságrenddel jobb, mint a homok.
A homok előnye, hogy magas az olvadáspontja, ami fajtájától és összetételétől függően 800-100 C fok körül van.
Ha jobb hőkapacitású anyag kell, akkor ott van a gipsz (25%-al magasabb), tőzeg (2x-ese). Folyadékok közül a szilikon olaj (majdnem kétszeres hőkapacitás és 300 fokig használható),.
Ugyanebben a kategóriában a sima asztali só fényévekkel jobb. A hőkapacitása szilárd formában ugyanakkora mint a homoké, viszont 430 C fokon halmazállapotot vált, ezért ezen a hőmérsékleten masszív energiamennyiséget képes eltárolni. A dekompozíciós hőmérséklete 700 fok körül van, ami nagyjából az a hőmérséklet ahol a szerkezeti acélok gyengülni kezdenek. Arról nem beszélve, hogy a gőzturbinák járatásához a 400 fok körüli hőmérséklet az ideális.
Szóval, nem kell lefeküdni ennek a homok dolognak, mert attól, hogy épp fel van szopva, nem a legjobb. Vannak előnyei, de attól még nem szent grál.
Ami nagyobb probléma, hogy az amivel a hőt belepumpálnád, az az igazán kevés és a drága. Mert amíg nincs filléres időszakos ennergia, addig nincs mit tárolni.