( _Franko_ | 2022. 07. 05., k – 18:14 )

Azért van igazság abban, hogy a töménytelen pénznyomtatás indította be az inflációt. A háború, meg energiaválság még a fasorban sem volt, amikor már az áruhiány elkezdett kialakulni.

Oké, de akkor azok az áruk, amiknél a supply chain egésze nem volt érintett hiányban, azok miért nem szálltak el az inflációban? Egészen addig szolid infláció, sőt deflációs veszély volt, amíg az oroszok nem kezdtek hiányt okozni a gáz és olaj piacon.

Több olyan vélemény és nyilatkozat is volt, hogy az amerikaiak annyi pénzhez jutottak, hogy nem győznek rendelni, a teherhajók ezerszámra hordják a sok kacatot Kínából, míg visszafelé semmit sem visznek.

Például 2020 májusában hivatalosan is defláció volt USA-ban, pedig előtte két hónappal indult be igazán a "pénznyomtatás" és akkor kezdtek feltorlódni a konténerek is. Ok vagy következmény? Nyilván megindul a fogyasztás, ha pénzt és olcsó hitelt öntesz a piacra, viszont ezzel lehet megelőzni a deflációt.

Meg európai nyersanyagokat kezdtek felvásárolni (pl. építési fa), többszörös áron, mint amibe itt került, jól fel is nyomta ezek árait.

Ez teljesen más ügy volt: Kanada és USA vitája (https://www.reuters.com/article/us-usa-trade-canada-wto-idUSKBN25K1OR), ami miatt Kanada nem szállított fát USA-nak pár hónapig, USA viszont importra szorult. Semmi köze nem volt ahhoz, hogy a FED mennyi pénzt "nyomtatott" épp, véletlen egybeesés. Ráadásul a csúcspontja pont a deflációs időszakra esett.