Na, eljutottunk oda, hogy "hazudsz". Ez esetben folytasd tovább az eszmecserét magaddal.
A törvény értelmében az alapszabadság mértéke 20 (húsz) munkanap.
- huszonötödik életévétől egy,
- huszonnyolcadik életévétől kettő,
- harmincegyedik életévétől három,
- harmincharmadik életévétől négy,
- harmincötödik életévétől öt,
- harminchetedik életévétől hat,
- harminckilencedik életévétől hét,
- negyvenegyedik életévétől nyolc,
- negyvenharmadik életévétől kilenc,
- negyvenötödik életévétől tíz munkanap.
Gyermek után járó pótszabadság
Erre a gyermek születésének évétől jogosult a munkavállaló, utoljára pedig abban az évben, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét.
- egy gyermek után kettő,
- két gyermek után négy,
- kettőnél több gyermek után, összesen hét munkanap.
- Amennyiben a munkavállaló gyermeke fogyatékos, abban az esetben két munkanappal nő a pótszabadság mértéke.
További pótszabadságok fajtái
A fenti szabadságok a legtipikusabban jelentkező eseteket mutatják be, de vannak olyan pótszabadságok is, amelyek kevésbé gyakoriak:
Az apának, gyermek születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén, pedig hét munkanap pótszabadság jár.
Fiatal munkavállalóként - hogyha a munkavállaló még kiskorú - évenként öt munkanap pótszabadság jár – utoljára abban az évben, amikor betölti a 18. életévét.
A föld alatt állandó jelleggel, vagy ionizált sugárzásnak kitett munkahelyen a naponta legalább három órát dolgozó munkavállalókat is megilleti az öt munkanap pótszabadság.
Abban az esetben, ha a dolgozó megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult, ugyancsak öt munkanap pótszabadság jár.
Tehát, 20-szal kezd, és 30-ig megy fel, utána már nem nő. Pótszabadságok nélkül. Ahogy írtam. Szóval, ki hazudik?