( trey | 2022. 07. 05., k – 14:00 )

Na, eljutottunk oda, hogy "hazudsz". Ez esetben folytasd tovább az eszmecserét magaddal.

A törvény értelmében az alapszabadság mértéke 20 (húsz) munkanap.

  • huszonötödik életévétől egy,
  • huszonnyolcadik életévétől kettő,
  • harmincegyedik életévétől három,
  • harmincharmadik életévétől négy,
  • harmincötödik életévétől öt,
  • harminchetedik életévétől hat,
  • harminckilencedik életévétől hét,
  • negyvenegyedik életévétől nyolc,
  • negyvenharmadik életévétől kilenc,
  • negyvenötödik életévétől tíz munkanap.

Gyermek után járó pótszabadság

Erre a gyermek születésének évétől jogosult a munkavállaló, utoljára pedig abban az évben, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét.

  • egy gyermek után kettő,
  • két gyermek után négy,
  • kettőnél több gyermek után, összesen hét munkanap.
  • Amennyiben a munkavállaló gyermeke fogyatékos, abban az esetben két munkanappal nő a pótszabadság mértéke.

További pótszabadságok fajtái

A fenti szabadságok a legtipikusabban jelentkező eseteket mutatják be, de vannak olyan pótszabadságok is, amelyek kevésbé gyakoriak:

Az apának, gyermek születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén, pedig hét munkanap pótszabadság jár.

Fiatal munkavállalóként - hogyha a munkavállaló még kiskorú - évenként öt munkanap pótszabadság jár – utoljára abban az évben, amikor betölti a 18. életévét.

A föld alatt állandó jelleggel, vagy ionizált sugárzásnak kitett munkahelyen a naponta legalább három órát dolgozó munkavállalókat is megilleti az öt munkanap pótszabadság.

Abban az esetben, ha a dolgozó megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult, ugyancsak öt munkanap pótszabadság jár.

Tehát, 20-szal kezd, és 30-ig megy fel, utána már nem nő. Pótszabadságok nélkül. Ahogy írtam. Szóval, ki hazudik?