( andrej_ | 2022. 06. 30., cs – 09:48 )

Látom kell ismételni néhány dolgot:

1) Nagyon nem mindegy, hogy ha van infláció, akkor példul mennyit költenek százalékosan a fizuból kajára. Az sem elhanyagolható, hogy a teljes infláción belül a napi dolgok mennyire szállnak el, mert a hanyatló nyugaton jellemzően az üzemanyagár a valós képet tükrözi.

2) Egyelőre nem tudjuk, hogy ki hol tart az inflációval, bár nekem van egy tippem, hogy mi inkább az elején.

3) 10,7% volt a rezsicsökkentett inlációnk május hónapban y/y, amihez képest az eurozóna átlag 8%-os. Nyilván vannak ehhez képest lefelé-fölfelé kilengések, de lásd még 2-es pont.

Az sokat segítene, hogy ha a remek szittyaharcos tempó miatti közel 400Ft-os EUR, mondjuk csak 360-370 lenne, érdemben fékezné a dolgokat. A két legfontosabb összetevő, hogy sokmindent EUR-ért szerzünk be, nyilván áttételesen, és hogy sok cégnél EUR-ban van esetleg a profit(ráta) elvárás, illetve eur/usd alapon lehetnek komoly kötelezettségeik.

Gondolom megvolt, hogy az MNB a minap 7,75%-ra emelte az alapkamatot, amit majd a változó kamatozású lakáshitelekben viszont lehet látni, illetve hogy erősen módosított az inflációs előrejezését. https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-tanacs/kozlemenyek/20…

az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index az idei évben 11,0 és 12,6 százalék között, 2023-ban 6,8 és 9,2 százalék között, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul.

Eddig 10% körül várták idén, és 5-6% körülre jövőre.