( rpsoft | 2022. 06. 01., sze – 08:45 )

Köszönöm, hogy megerősítettél. A saját forrásodból idézek:

From the replies these diplomats received from Tokyo, the United States learned that anything Japan might agree to would not be a surrender so much as a "negotiated peace" involving numerous conditions.  These conditions probably would require, at a minimum, that the Japanese home islands remain unoccupied by foreign forces and even allow Japan to retain some of its wartime conquests in East Asia.

Eszerint tehát Japán sok mindent akart, de mondjuk kapitulálni azt pont nem.

A régi háborúkban is öltek civileket. Viszont rohadtul nem mindegy, hogy a civilek célpontok, vagy járulékos veszteségek. Egy normál bombázás esetén az utóbbi. Atom esetén az előbbi.

"Normál" (célzott) bombázás esetén utóbbi. A Blitz és a szőnyegbombázások óta az előbbi, amit nem is tagadtak, hanem azt mondták, hogy megtöri az ellenség harci morálját. Szerintem nem itt van a különbség, hanem ott, hogy az atom esetén a háború könnyen válhat totálissá, az egész emberiség egy jelentős részét fenyegetővé. Ez az, ami akkor nem állt fent, és volt még egy csomó minden (elsősorban a hosszabb távú hatások, radioaktivitás, sugárbetegség, nukleáris tél, stb.), amit akkor nem tudtak. Ez nem menti fel a döntést.

Nem? Akkor azok, amik nem egy üggyel foglalkoztak, hanem tételesen sorolták fel, azok nem számítanak? Egy link nem feltétlen egy ügy volt. Csak a BBC-s link háromnegyed évszázadot ölelt fel.

Ezt elkevertük, nem a hazugság-mennyiségre mondtam, hogy tucatnyi sem volt, hanem a Hirosima és Nagaszaki bombázása idején meglevő atombombákra.

Akkor szögezzük le. Ha a nyugati sajtó az 50-es években hazugsággyár volt, akkor ők mostanra megváltoztak. Igaz, hogy - állításod szerint - nem ismerjük őket, de feltételezzük, hogy megváltoztak és igazat mondanak. Ha a ruszki sajtó az 50-es években hazugsággyár volt, akkor ők nem változtak meg. Igaz, hogy - állításod ellenére - igazából őket sem ismerjük, de azért feltételezzük, hogy folyton hazudnak. A ruszki sajtót N db. fake news után en-bloc elveted, úgy, hogy valójában nem is olvasod el/hallgatod meg, amit mondanak, hanem csak ezt írták a nyugati sajtóban, amit viszont nemhogy nem vetsz el N db. fake news után en-bloc, de simán elhiszel mindent, amit mondanak. Ez akkora kettős mérce, mint ide az Androméda köd.

Az a baj, hogy nem N és N van, hanem N₁ és N₂. Az "egyik kutya, másik eb" nekem akkor elfogadható, ha ezeket elosztva az összes elérhető hírrel, a kettő között nincs egy nagyságrend. Azt elismerem, hogy ezt nehéz felmérni. Az is tény, hogy nyugaton is volt szándékos félretájékoztatás. Viszont gondolj bele, hogy amikor a BBC írt egy hazugságot az ötvenes években, az kb. egybeesett az oroszoknál a sztálini kirakatperekkel. Vagy mikor hallottunk a Kistim-katasztrófáról? Milyen volt a tájékoztatás, amikor Csernobilban részlegesen leolvadt egy blokk és a városban kellett lemosni az utakról és a házakról a szennyeződést, összevetve a Three Mile Island-dal? Hányszor derítette fel a sajtó Oroszországban és nyugaton a kormány stiklijeit, és ebbe hányszor bukott bele a kormány?

Analógia: egy fickó minden nap, amikor összefuttok, rádhúz egyet egy lapáttal

De nem húzott rá. Lehet, hogy volt gazdasági érdekellentét, lehet, hogy mondtak nem szép dolgokat, de az nem ok egy háborúra. Háborúra az ok, ha megtámadnak. Oroszország évek óta támogatott (fegyverrel) mindenféle "szakadárokat" (terroristákat) Ukrajnában, majd amikor ezekkel szemben védekeztek, akkor azt mondta, hogy lövik az orosz kisebbséget.

A civilektől vették el a vizet és nem, nem elfoglalt területen.

Nem a 2014-ben annexált (2014 február) Krímet ellátó csatorna elzárásáról (2014 április) van szó? Amikor mellesleg a csatorna üzemeltetésének a költségeit a víz használói már nem fizették?

Nem. Hinni nem szokás, csak a templomban.

Nem lehet információt feldolgozni valamiféle hit nélkül. Szólj, ha megoldottad az ismeretelmélet klasszikus problémáit, pl. elő tudsz állni egy olyan módszerrel, amivel bebizonyítod nekem, hogy nem csak jóllakottan fekszem az ágyamban, és álmodlak.