( rpsoft | 2022. 05. 29., v – 19:53 )

WTF? Nincs kapituláció feltételekkel, csak feltétel nélkül? Dehogynem megy együtt.

Mivel a kapituláció feltétel nélküli megadást jelent, a feltételekkel kapituláció kb. olyan mint a feketekávé tejjel.

Ez meg spekuláció. Spekuláció mentén dobáljunk atomot?

A spekuláció itt az, hogy a japánok már meg akarták adni magukat. Az oroszok állították, hogy nekik már jelezték (nem akkor, hanem utólag), és valaki állította, hogy az angol titkosszolgálat is tudott erről. Szóval nem spekuláció mentén dobáltak atomot, hanem az a spekuláció, hogy elég lett volna várni a japán megadásra. (Tudtommal még a hirosimai bombázás után is tiltakoztak a katonai vezetők a császár döntése ellen.)

Dehogy ugyanazt. Nincs az a szőnyegbombázás, ami felér egy nukleáris csapással. A városok szőnyegbombázása elsősorban az épületeket pusztítja, mert azokat tudják célbavenni vele, az embereket nemigen, csak kapnak azok is. Az atomcsapás viszont mindent és mindenkit is visz. Az tényleg nem jó semmi másra, mint tömeggyilkosságra.

A japán városok esetén nem pont ez volt a helyzet, ugyanis a nagy része éghető volt. Némi gyújtóbombázás után nem igazán maradt ott élő ember. De ugyanez volt a helyzet azoknál a német városoknál is, ahol kialakult a tűzorkán a nagy hő miatt (Hamburg esetében teljesen váratlanul, Drezda esetében már kiszámolták).

Honnan tudod, mennyi volt nekik raktáron? BTW, mennyiből állt újabbakat építeni? Semennyiből, hiszen építettek is.

Dehogy semennyiből. Az amerikai légierő (USAF) stratégiai parancsnokságát (SAC) 1946-ban hozták létre. Kevesebb, mint tíz bombával rendelkezett (egy évvel később!), és azok messze nem kész bombák voltak, hanem a Japán által bevetett bombákhoz hasonlóan egy, a célponthoz közeli támaszponton kellett összerakni. A bombák hordozására alkalmas repülőgépből is csak egy pár volt, a Supefortress-ek kezdetben nagyon megbízhatatlanok voltak, a nagy részük motorhiba miatt szét volt szedve, és a működők is szerettek felszállás közben kigyulladni. A szovjeteknek nulla bombájuk volt. Eszkalációra az esély nulla.

A BBC megbízhatatlanságára és szavahihetetlenségére már kaptál egy példát, meg egy egész történelmi listát.

Javarészt az 50-es évekből. Azt talán az 50-es évek TASzSz-ához kellene hasonlítani, nem? De ismétlem, nem azt mondtam, hogy a nyugati médiában nem jelenik meg szemét, hanem hogy egyrészt kevesebb, másrészt, többnyire nem központilag (az azért egész más, amikor a Spiegelt átbassza egy riporter valami kamuval, mint amikor pontosan tudja a szerkesztő és a főszerkesztő, hogy megrendelésre hazudnak). Azt is várom még, hogy a TASzSz is elismerje, hogy valamikor hazudtak. Esetleg Oroszország elismerje, hogy aláírták a Molotov-Ribbentrop paktumot (milyen kár, hogy van, aki eltette az akkori Pravdát, amikor új volt a dolog, és nem szégyellték). Vagy ne 32-t mondjon, mint a csernobili katasztrófa áldozatainak hivatalos száma.