( Aadaam | 2022. 05. 22., v – 11:09 )

Nem lehet a munkavállaló bevonása nélkül, HO-ban főleg.

Elárulok egy szörnyű titkot a UX szakmáról: a legtöbb dolognak elég jól becsülhető benne az ideje. Ha van egy képernyősorozat, abban egy képernyőben van ötlet, a többi meg “darálás”, amíg oda eljut. Mondjuk egy hírlevélküldőben a szerkesztőprogram az bonyolult, de a címzett, tárgy, stb, ezek triviálisak, de van bennük sok apró bizbsz ami idő.

namost oké hogy egy varázsló minden képernyője nagyjából konstans idő alatt lesz kész, de mennyi ez a konstans idő? Hát ezt ki kell mérni. Mennyivel komplexebb az editor képernyője mint a varázslóé? Ki kell mérni.

Félreértés ne essék: az ügyfél nem tudja, mennyi időt b.sztunk el rá, ő projektárat kap. De ahhoz, hogy én jól tudjak projektárat mondani, ahhoz tudnom kell, mennyi ilyet tudunk egy hónapban csinálni, és ki kell számolnom, hogy lesz meg mindenkinek az a fizuja, amit az elején bekiabált, hogy szeretne (meg a szoftverek, meg az adó, meg a tartalék…)

Namost ha én 1 óra alatt csinálom meg, és junior kollegának felszoroztam ugyan 3-mal, de 10-zel kéne, akkor ott fogunk állni, hogy a hónapban lezárható projektek és a fizuk negatív egyenleget fognak mutatni, mert nem jut el odáig, hogy lezárjuk, kifizessék. Egyszer-egyszer ez oké, de a harmadik hónapban csak megkérdezed, hogy miért nem vagyunk sose kész, ugyanis a te pénzed megy el.

A trükk az, hogy az ügyfél sose lássa a belső elszámolást: ő projektárat kap. Az más kérdés, hogy a következő körben az adott feladat drágább lesz ésvagy nagyobb határidővel, mert vagy én kellek rá, vagy több időt kell rászánni.

Azért azt a fizut amit a delikvens kap egy hónapban ki is kell a delikvens munkájának termelni. Nem kell minden hónapban, de jó, ha a belépéstől kilépésig az ügyfelek több pénzt adtak érte, mint amennyit odaadtunk fizunak.