( nns | 2022. 05. 19., cs – 00:04 )

Első kézből tudom, hogy norvégiának előbb voltak vízerőművei, mint tengeren kitermelhető olaja és földgáza. 

A csúcsidfogyasztásoknál az elektromos fűtőpanelek legyőzték a légkondikat. De ez még változhat. Sajna ebben hibás a napelemes szaldó elszámolás is. A gázt lehet tárolni és szabályozni is. Ebben sokkal jobb az atomnál és a napelemeknél is. Minél többet termelünk pv+atom annál kevesebb gáz kell éves szinten. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a pv rendszereket ki lehet akukkal is egészíteni az atom meg az éjszakai minimumra méretezett (az sem tudja követni az igényeket mert nem igazán szabályozható) akkor az esti+ hajnali órákat akár akkurol is ki lehet szolgálni a legtöbb napon -> még kevesebb gázt kell tartalékolni. Ha hozzá veszed, hogy a pv-t túltervezik ezért télen kevesebb kiegyenlítő kell nyáron meg eladhatatlan lesz akár zöld hidrogén is előállítható a feleslegből amit lehet gázzal keverni -> még kevesebb gáz kell. ( A gázerőmű kapacitást, vagy egyéb tároló+termelő kapacitást pl akku ekkor is fent kell tartani)