Az a baj, azzal, amit mondasz, hogy vagy teljesen rosszul definiált, hogy mibe került a termék kifejlesztése (ha van egy zseniális termékötletem, az ötletért mennyit fizethetek magamnak?). Mit nevezel értékteremtő munkának, csak azt, hogy a gyári melós reszel, vagy azt is, ha gondolkozik valaki? Ha az utóbbit nem, az jól példázza, hogy miért tökéletesen életképtelen egy általad felvázolt, szabott árakkal dolgozó tervgazdaság (minek ötleteljen valaki, ha nem kap érte pénzt, akkor inkább megy sakkozni/focizni/kocsmázni). Nyilván ötletnek nem elsősorban azt tartom, hogy marketingeljünk, hanem amikor kitalálsz tényleg valami újat, valamit, ami megold egy addig megoldatlan problémát (pl. feltalálja Fleming a penicillint, vagy Edison a villanykörtét).
Amit pedig te rossz üzleti döntésnek nevezel, az a kockázat. A jövő nem determinált, nem is vagy elég okos, hogy megjósold. Ha a sikertelen termékek árát nem termelheti vissza a vállalkozó a sikeres termékeken, akkor nem lesznek vállalkozók, sem sikeres termékek (megint, pont, mint a tervgazdaságban).