( hajbazer | 2022. 01. 25., k – 15:47 )

Mennyi az X ebben a példában?

Nem az X a lényeg, hanem, hogy egy termék bekerülési költségén mennyi hasznot realizálsz. Ha ez aránytalanul magas (mondjuk 100% fölött), akkor etikátlan. A bekerülési költségbe beleértjük a korábbi K+F költségeket is. Az, hogy a befektető többet kér, a magas kockázata miatt, nem jelenti azt, hogy azt 100%-ban a vásárlókkal kell megfizettetni. Ha jó terméket csináltál, a nagyságrend miatt neked is marad elég. Először kifizeted (kivásárolod) a befektetőt, aztán mész tovább a saját utadon, így nem fog a terméked befektetői idealizmusok miatt elsilányodni végül.

A felelősséget vállalja 100%-ban, de az eredményt már nem teheti el? Szép gondolat!

Szép, de nem ezt mondtam. Ez így inkább egy állami támogatás, nem befektetés.

Az etikátlan profit az, amikor a gyártást a költségek miatt kiszervezed ázsiai gyerekrabszolgáknak.

Igen, ez is etikátlan profit. Meg az is, ha az AB-vércsoportosokat érintő problémát eltussolod, csakhogy ők is megvegyék a terméked. Az 50% hajhullatót meg a PR-részlegeddel beállítod laposföldes alusapkásnak.

Ha csinálsz egy jó terméket, és viszik, mint a cukrot, te pedig meggazdagszol belőle, abban semmi etikátlan nincs.

Csak épp az a helyzet hogy ott dolgoztál is vele. Ha pedig jó terméket csináltál, akkor extraprofit nélkül is visszajön a K+F költsége. Ha szar terméket csináltál, miért kéne egyáltalán piacra dobni?