( Hiena | 2022. 01. 21., p – 23:15 )

Valamilyen belső inger vagy folyamat.
Lehet az emésztésed, a szívverésed, a csend miatt begerjedő nyomásérző csillószőrök, pillanatnyi hormonális megbillenés, áthallás két szinapszis között az agyalapodban, izomelhalás miatt beálló görcs, érelzáródás a karodban,  pillanatnyi oxigénhiány valamelyik agyi területen, az agyvízben épp bomló trícium által kilökött elektron, a két szemed által közvetített zajban mutatott eltérés, prosztatádat nyomja a bégáztól felfújódott beled, leesett a vérnyomásod, megemelkedett tejsavszint valamelyik vázizmodban, az ingerszegény környezetben így akarod az idegpályáidat stimulálni. Soroljam még a lehetőségeket? Van még úgy pár ezer.
Csak a tisztánlátás kedvéért: Nem egy magasabbrendű szellemi folyamat (szabad akarat, isteni sugallat) vagy valamilyen más ezoterikus baromság lesz a kiváltó ok, hanem a szervezeted működésének a mellékterméke lesz. A "világnézetem" meg tudja, mondani, ehhez csak annyi kell, hogy az inger kiváltódásának a pillanatában szét kell szedni téged és pontos elemzés alá kell vetni. Egyszerűen túl sok opció, túl sok paraméter van, hogy ezt így, kellő információ hiányában meg lehessen válaszolni. Ez olyan, mintha megkérdezném, hogyha Hakim Bangladeshben a munkahelye melletti sikátorban szarik kedden este 8kor, akkor  emiatt Jonesnak a metrója csütörtökön reggel hatkor hány percet fog késni New Yorkban?

A öntudatod, a tudatos gondolkodásod, akaratod egy szappanbuborék hártyájának vastagságával megegyező réteg, az öntudatlan testi folyamataidnak a felszínén, megspékelve az irányítás illúziójával.