( _Franko_ | 2022. 01. 08., szo – 15:56 )

Paks2 -re a legfőbb indok paks1.

Sokkal hasznosabb lenne a jelenlegi erőmű életciklusát kitolni, egy új erőmű építése helyett a töredéke költségből lehetne tovább üzemeltetni. Ráadásul még a teljes decommission fázisra sincs elég pénz a nukleáris alapban, a kiégett fűtőelemek végleges tárolásáról nem is beszélve. Ami belefér a költségekbe, az nagyjából a kis- és közepes aktivitású hulladék végleges tárolása és SAFSTOR, vagyis 60-100 évig ott marad az erőmű, ahol van, aztán majd lesz valahogy, megoldják azok, akiknek már tényleg semmi hasznuk nem származott belőle.

Mire paks2 életciklusa végére ér majd, addigra már lehet kiforrott, "olcsón termelő kereskedelmi fúziós erőmű".

És megújulók tömegei, amelyek már most olcsóbban termelnek... erre a piacra fog ráömleni valamikor a fúziós energia is.

2100-ban van a Paks-2 tervezett vége. Most 2022 eleje van, a kettő között 78 év van. Az első stabilan működő fissziós reaktor 1942-ben indult el, az első piaci alapon termelő reaktor pedig 1954-ben, a kettő között 12 év volt. Most ott tartunk - 2022-ben, hogy van kettő fúziós reaktorunk, amelyek 10 percig stabilan tudnak működni pozitív energiamérleggel... nagyon hasonlatosan áll a dolog, mint 1942-ben az első stabil fissziós reaktor, amelyik 4,5 percen át tudott működni és 0,5 MW energiát termelt.

Továbbá a legdrágább LCOE jelenleg az újonnan épített nukleáris energiáé, gyakorlatilag csak a lakossági rooftop drágább energiaforrás; a nukleáris energia akkor olcsó, ha pénzügyi értelemben teljesen leamortizálódott már az erőmű és megtermelte a befektetést: https://www.lazard.com/perspective/lcoe2020

Szerintem egy ország alap energiaellátását nem lehet bizonytalanságban tartani, "majd veszünk a piacról" amíg kitaláljuk mi lesz: lásd németek.

A németek évek óta nettó exportőrök az energiapiacon, minimális mennyiségban importálnak: https://energy-charts.info/charts/import_export/chart.htm?l=en&c=DE&yea…