Szpojlerezni fogok!
Egyelőre a kérdésre nincsen válaszom, de zavaróan pongyola a videó! Van egy olyan válasz, hogy 1/c s a megoldás. Na most akkor van mértékegység, vagy nincs? És mi a mértékegység? 1/c mértékegysége s/m. Ennyi szekundum, akkor a mértékegység már s*s/m. Sima dimenzió analízissel kizártam ezt a választ, erre szerinte ez a jó. Mivan? Ja, hogy 1m/c-t gondolt, csak nem azt írta le. (Nekem úgy tanították, hogy egy egyenletbe vagy csak betűjeleket, vagy csak számokat írjak, de ne keverjem. És ha számokat írok, akkor mindig írjam ki a mértékegységet is, mert segít hogy ne rontsam el, ha a dimenziókat folyamatosan ellenőrzöm. Emiatt ettől az 1[m]/c-től, vagy 1m/c-től is borsózik a hátam, brrrr.)
Egyébként érdekes téma, fogok gondolkodni rajta. A tenger alatti kábelest sajnos nem fejtette ki, hogy pontosan mi is történt ott szerinte.
Az első gondolatom, hogy miért nem 1m/c a válasz: az egy dolog, hogy a kábel körüli tér szállítja az energiát, és nem a kábel (ha akarom el tudom hinni), de ettől még az energiaszállítás elmegy messzire és visszajön, tehát "megteszi az utat", tehát számolni kell a kábel hosszúságával. Ha nem lenne ott a kábel, akkor nem gyulladna ki a lámpa. Tehát nyilván a kábelnek szerepe van abban, hogy kigyullad a lámpa.
(Ha nem lenne ott kábel, akkor is hatna a kapcsoló a lámpára, de mindösszesen annyit, amennyit a kapcsoló kapacitását feltöltő elektronok tere hat, ami nagyaságrendileg semmi ahhoz a hatáshoz képest, amiről beszélünk.)
Tehát a kábel okozata annak, hogy kigyullad a lámpa. Sőt, a kábel legtávolabbi pontja is okozata annak, hogy kigyullada kábel, ha ott elvágnánk, akkor nem gyulladna ki a lámpa. (Bár a két hosszú párhuzamos kábel kapacitív csatolása miatt lehet hogy egy tranziens idejére kigyulladna a lámpa. De folyamatosan nem világítana.) Ha viszont a kábel hatására szükségünk van, akkor a kábel mentén kell terjedni a jelnek, és akkor az egy fénymásodpercnyi távolsággal számolni kell.
Annyiban igaza lehet, hogy amikor "elindul" az áram/feszültség a kábelben a kapcsoló bekapcsolásakor, akkor egy elektromágneses hullám is elindul, ami feszültséget fog generálni a lámpa kapcsai között, és valami hatással lesz rá. Ha erre gondolt, akkor valóban 1m/c idő alatt lesz valami áram a lámpában. De ez nagyságrendileg más lesz, mint a "rendes" vezetési áram.
Még egy dolog, amibe bele akartam kötni az az, hogy az igaz lehet, hogy az energiát a mező szállítja, de ettől még az elektronok valóban elmozdulnak, és egyenáram esetén az eredő elmozdulásuk lényeges. (Volt egy "betelefonáló" tudós, aki ennek a szerepét bagatelizálta, azért térek ki rá.) Hiszen ez adja akkumulátor esetén a kémiai folyamathoz a plusz-minusz elektronokat, illetve ha kondenzátor van az áramkörben, akkor annak a feltöltése is valóságos. (Abba is érdemes belegondolni, hogy az elektronoknak nincsen személyi igazolványa, nem lehet megmondani elvileg sem, hogy melyik ment valóban körbe, vagy melyik merre mozdult el. De átlagban attól még mozognak az áramiránynak megfelelően.) Az is valóságos, hogy ha az elektronok eloszlása két különböző potenciálú hely között változott, akkor az elektronok energiát vesznek fel, vagy adnak le. Tehát ha az energia közlést csak a Poynting vektorra akarjuk szűkíteni, akkor megintcsak tévedni fogunk, az elektronok is szerepet játszanak ebben a fizika törvényei szerint muszáj nekik.