( Hiena | 2021. 12. 05., v – 10:41 )

Bocs, de van ennél egy sokkal nagyobb anomália. Mégpedig a számok. Hajlamos, mindenki a honfoglalást egy történelmi eseményként felfogni, mikor kb. egy B kategóriás apokaliptikus film rosszfiújaikén beözönlenek a magyarok Árpád vezetésével a Kárpát medencébe és hont foglalnak.
Ezzel szemben, a sztori sokkal inkább 3 vagy inkább hét csoportos beérkezést takar, két, három, esetleg kilenc irányból,  időben  száz, esetleg háromszáz éves időablakban. Továbbá nincs tisztázva az akkori kárpát medencei népesség száma. Balatonról északra eső rész a morvákhoz tartozott, attól délre a frankokhoz. A Bolgár birodalom kb. a Tisza-Duna összefolyásáig tartott. A kárpátok keleti vonulatán a Besenyők. Amiről általában kuss van az Duna tisza köze és a Tiszántúl. Bár épp nem volt egy kánaán, de semmivel sem volt rosszabb, mint a Dunántúl, tehát semmi sem indokolja, hogy ezen terület üres legyen.  Magyarán, a dunántúl egy bufferzóna volt mindkét birodalomnak B kategóriás állampolgárokkal (avarokkal). Ezt bizonyítja, hogy a nagy honfoglalás csak minimális összecsapásokkal, az akkori viszonyokhoz képest túlságosan is békésen zajlott le.
Rásadásul a beérkezők sem tisztán magyarok voltak. A népesség cca. 20-30%-a szolganépek (ruszok, besenyők, stb.) voltak. A különféle csoportok térben és időben máshonnét érkeztek. Továbbá az is kérdéses, hogy a kalandozások során, a beérkező népesség hány százaléka ment tovább nyugat európába és ebből mennyi tért vissza. A legelvetemült becslések szerint is a teljes bejövő népesség kb. 200 ezer fő lehetett, amiből kb. 20-40 ezer aktív hadfi, a többi család (asszony, gyerek, öreg, szolga). Az ausburgi seggrepacsi pl. ezres nagyságrendű veszteséget okozott a magyaroknak. Ha még figyelembe is veszem a magyarok, védteleneket megtámadunk, rabolunk, bátran elfutunk harcitechnikáját, az akkori minden halottat tízzel szorzunk történetírását, ez népességszapurolati szempontból elég deficites. Ezt érezte Géza is mikor úgy döntött, hogy jobb lesz keresztény királyosodni.
Az utóbbi tíz évben kezdték el a honfolaláskori temetők halottainak a génszekvenciálását. Eddig úgy tűnik, hogy az "ősmagyarok" a népesség kb. 20-30%-át tették ki. Ami markáns különbség, hogy ezen sírok mindegyike nemesi/gazdag sír volt. Szóval, még az is lehet, hogy a "szittya ősmagyarok" úgy 1200 magasságára szépen beolvadtak az itt élő népekbe, átvették az itteniek letelepedett földművelési kultúráját, hátrahagyva a nyelvük, kultúrájuk bizonyos részeit. És innen kezdve épp annyira lehet egy mai magyar embernek ősi magyar múlttal dobálódznia, mint mondjuk egy 8%-os indián múlttal rendelkező amerikai honatyának.