( Toma_ | 2021. 12. 04., szo – 09:13 )

Én nem igazán akarok erről beszélni, szerencsére Beka megtette. :)
Mivel szerintem minden vallás a gondolkodás és a kételkedés ellensége, főleg a megkérdőjelezhetetlen dogmák és a hirdetőik által mindenki számára ígért, de csak a hit alapján elképzelhető "jutalom" (vagy büntetés) ámításai miatt, ezért sok jót egyikről sem tudnék mondani.

Az mindenképpen a buddhizmus előnye, hogy nem térít, nem erőszakos, és nem ellenséges a többivel szemben. Az egyénre bízza, hogy megpróbál-e eljutni ahhoz a természetközeli életvitelhez, ami mára szinte teljesen eltűnt.

Az kétségtelen, hogy a vallások próbálnak erkölcsi útmutatást adni, de ez csak illúzió szerintem, a kezdetektől fogva nem volt eredménye, ezért állandóan fenyegettek, szankcionáltak is. A buddhizmus nem is fenyegetett, vagy szankcionált, az egyénre bízta, hogy úgy próbál-e élni ahogy a tan szerint érdemes, vagy akár másban hisz.
Ám az emberek nem egyformák, ezért voltak akik látszólagosan átvették az elveket, vagy nem is érdekelte őket, akár a többi vallásnál. A vallásokra általánosan jellemző, hogy a hívek teljesen másképp értelmezik a szabályaikat, dogmáikat, vagy akár a vallás gyakorlásának rítusait.
A buddhizmus alapelve nem rossz, bár a fenti idézetek néhol félreérthetőek, mert a "szenvedés", a "vágyakozás", az "önzés" és a "megszabadítás" igazából nem az igazi megfogalmazás, fordítás, azt a használt magyar kifejezés nem tükrözi megfelelően, még eredetileg is sokféleképpen értelmezik.
Szerintem a buddhizmus alapjaiban egész tűrhető, csak éppen idillikusan naív, és legfőbbképpen a "megvilágosodás", "ellobbanás" zagyvasága már rég feldarabolta, és szektásította, mint ahogy a kereszténységgel is történt. A "megvilágosodás" egyrészt emberfüggő (tudatfüggő), másrészt simán behazudható (mint a kereszténység csodái, és jelenései), és gondolom, ezzel már páran nevetségessé is tették sokszor, nem beszélve arról, hogy a tömegek esetleg nem is értik, még ha próbálnak is a tanokkal ismerkedni. (Gondolom, erről Gyuri többet tudna mondani, a divatbuddhizmusos "tanítványok" oktatási tapasztalatai alapján. ;) )
A másik dolog a szuperemberi mítosza, azaz az, hogy mindenkinek lehetősége van megvilágosodni, de ez a civilizációk kialakulása, működése, és persze a fentebb említett emberi korlátok miatt teljesen kizárt, ma már a természetközelibb világrészeken is, nem hogy pl. Európában. Szerintem. (Tökre jellemző, hogy nyugaton főleg a jóga és a meditálás a "divat", amit az egyén testi-lelki egészsége miatt üzletiesítettek. :D )