( BehringerZoltan | 2021. 12. 03., p – 20:06 )

Én szeretek eljátszani azzal a gondolattal, hogy ezek nem csak egymás mellett párhuzamosan, hanem egymás ellenében is létező  dolgok. Vagyis a dolgok tudás szerinti és a tudáson kívüli halmazai egymás ellenben hatnak, miközben a tudomány v. a tudás a nem-tudásból táplálkozik. Ez utóbbi pl. a tudományos "fejlődés" esetében könnyen belátható, h ha nem lennének dolgok a tudáson kívüli halmazban akkor nem lenne mit a torz elképzelésének az igájába hajtani a továbbiakban, és így fejlődési lehetősége megszűnne v. pusztítóan belterjessé válna. Miközben a nem-tudáson ilyen kényszer nincsen. Nem a tudás, hanem a nem-tudás az ami eredendően adott, és az un. tudás pusztán csak erre történő reflexió, aminek érvénye így kérdőjeles. 

Ez az indukció problematikája. Az előzőekből nem következnek a következők.  A szabály megállapítások önkényesek és így érvénytelenek.  Annak feltételezése h világnak vannak szabályai, és nekünk azokat ki kell ismerni egy érvénytelen nézőpont. És ebben is tetten érhető a létrontó, tradícióellenes erők munkálkodásai: korábban említettem, hogy ezek az erők kisajátítják a fogalmak jelentéseit és azokat eredeti kapcsolatuktól megfosztva egy alászállottabb és romlottabb - nem ritkán az eredetivel ellentétes - dologra alkalmazzák, ezzel csalással és megtévesztéssel az eredeti jelentés kifordításával vezetik félre az embereket. És ebben a szabálykeresésben is egy ilyen eredeti állapot kifordítása és manipuláció van jelen, nevezetesen az, hogy a világ (vagy az anyag) a tudatunktól függetlenül létező objektív valóság aminek a szabályait nekünk mint egyénnek ki kéne kutatnunk és meg kéne ismernünk. Ezzel szemben az olyan szubjektív idealista irányzatok, mint a szolipszizmus azt vetik fel, h a világot a tudatunk hozza létre - csak ezzel egyéb okokból magunk nem vagyunk tisztában. Ezek az egyéb okok a létrontó erők manipulációi. Amik annyira erősek és intenzívek, hogy elérik azt, hogy a tudatom által teremtett világról azt gondoljam, hogy az attól függetlenül objektívan létezik - és bonyolult ugyan, de szabályai vannak amiket meg kell ismernem.  Annak a kérdése, hogy létrontó erő hogyan teremtődőt rendkívül problematikus, aminek fejtegetésébe most nem mennék bele - lehet nem is tudnám értelmesen megfogalmazni. 

Összefoglalva: A világ tudományos leírása tévedés. Nincsenek szabályok, az ismétlődések minden tapasztalat ellenére esetlegesek, nem garantáltak. Ezek lejegyzéséből szervezett tudás nem az igazat és a valódit írja le.  A jelenségek önmagukban semmit nem igazolnak.