Összekevered a néprajzot meg a történelmet. A történészek használnak fel néprajzi forrásokat, azonban tudják, hogy nem szabad mindent valósnak elfogadni, ami a népi mondákban van.
Nekünk is van pár eredetmondánk, a germánoknak is, a zsidóknak is, a szászoknak is, a szlávoknak is. Sok nép másoktól vesz át eredetmondát, a közel-keleten meglepően sok nép eredetmondái között van például özönvíz, egy nagy, kiterjedt árvíz megtörténte azonban geológialiag nem igazolható, valószínűleg egy még régebbi, kis népcsoport által kis helyen megélt árvíz került át színezve, felfújva, adaptálva a sumér, akkád, zsidó stb. népek hiedelemvilágába.
Hasonlóképpen, mi is találkoztunk sok néppel a történelem folyamán, eredetmondák kerültek egyik nép hiedelemvilágából a másikba stb. Történelmi készpénznek venni őket alapos kutatás, komparatív néprajz, forráskutatás nélkül semmi más, mint önbecsapás. Például a csodaszarvas, és a turul az nem csak a magyar eredetmondák között létezik mítikus állatként, a török népek is ismerik. Mítikus eredetlények szinte minden népnél megtalálható, gondoljunk itt akár az egyiptomi, állatalakot öltő istenekre. A török népekkel való több évszázados (honfoglalás előtti) együttélésünk, amelyeket más források igazolnak is, okot mutatnak arra, hogy hol keveredhetett a két nép mondavilága.
Én a magyar-horvát határ mellől származom, a falu egy része gyermekkoromban is horvátul beszélt, a környező falvakban mai napig vannak horvát anyanyelvű, horvát nemzetiségű emberek. Édesanyám gyerekkorában népi tanítónak egy fiatal néprajzkutató volt kinevezve, neki a tanítás mellett feladata volt az itt lakó horvát-magyar vegyes közösség hiedelemvilágának, szokásainak gyűjtése, majd tudományos igényű feldolgozása. Meg is van egyik könyve, érdekes mondákat, szokásokat, hiedelmeket ír le, amelyek szépen keverik a horvát és magyar, máshonnan eredő hiedelemvilágot. Sok hiedelem középkori, vagy épp török kori eredetű (közelben volt Zrínyi vára, csaták helyszíne), sok XIX. századi is van, egy kutatónak pont ez a dolga, hogy felderítse.
Érdekes dolog a néprajz, érdemes kutatni, de tudni kell, hogy sok eredetmonda, magyarázó monda, hiedelem mögött nincs történelmi valóság. Bemondásra elhinni ezeket, csak mert jól hangzik, hiba. Amúgy pont a néprajzosok tudják jól, hogy minden nép szereti magát kitüntetettnek mutatni, az eredetmondák jelentős része erről szól, hogy miért különb nép a magyar/szláv/germán/sumer/asszír/egyiptomi/kínai/mongol, mint a másik. Ebben semmi meglepő nincs, ez egy népet összetartó védelmi mechanizmus, de az eredetmondákat történelmi tényként kezelni önbecsapás.