Épp ezt akartam írni én is, hogy max. csak reklámnak jó. Az RPi-ra akkor az igény, hogy általában online oldalakon napokon belül ki szokták árusítani az egész aktuális készletet, nem kell nekik hozzá extra szállítgatás, bolti bérlet, extra alkalmazottak és engedélyek fizetése. Akinek ilyen SBC-s kütyükre van igénye, eddig is megvette online, ráadásul pont egy SBC-t, ami kicsi, nem nyom nagy sújt, könnyen postázható, stb.. Ha mondjuk 50+ colos tévéről, meg mosógépről, hűtőszekrényről lenne szó, akkor megérteném, azoknál van értelme a bolti árusítgatásnak, meg a helybeni kiszállítgatásnak.
Azzal is egyetértek, hogy még a 8 gigás RPi4/400 sem alkalmas desktopnak, vagyis csak ultra minimalistának (ultrasovány disztró, terminálos, CLI/TUI megoldások), ami még az átlag usernek nem járható út. Bár évről évre egyre közelebb kerül, hogy desktopra is jó legyen. Bár még egy ideig arra akkor sem fogja megérni, mert szerintem az RPi drága, és nem maga az SBC része, hanem a beépített rejtett költségek. Mindenki azt nézi, hogy csak 30-70, meg mennyi dollár, de azt sokan elfelejtik, hogy csak egy SBC-t kap az ember, amit önmagában nem sok mindenre tudnak használni, ahhoz kell töltő, hűtő, ház, perifériák, ha nem headless megy, akkor kijelző, kábelek, SD kártya vagy egyéb háttértér még, ezek meg egyenként nem nagy költségek, de ahogy a sok kicsi összeadódik, simán 100-200 dollárig is el lehet enni. Annyiért meg van használt laptop akár, amiben proci sokkal erősebb, RAM van benne ugyan annyi, vagy több, jobban bővíthető, eleve mindennel jön, ház, kijelző, billentyűzet, tapipad, töltő, mindjárt használható akár desktopnak is out of the box. De ha csak használt desktopot nézünk, akkor ki kijöhet ennyiből valami olcsó refurb ex-céges gép (ilyen optiplex és társai, meg levedlett régi workstation-ök), igaz ahhoz perifériák, kijelző általában nincs, de a többi dolog beépített, és combosabb lesz, mint az RPi. Az RPi400 köztes megoldás, mert az eleve billentyűzettel és házzal jön, meg ha a desktop kitet veszi az ember, akkor egérrel, SD kártyával, stb., így hiába drágább, talán desktop pótléknak jobban megéri, de a használt laptopokkal, desktopokkal, NUC-okkal, stb. versenyeznie kell ilyenkor is.
A távoli jövőben viszont mindenképp össze fognak érni, a laptop, SBC, soványabb desktop. Ahogy egyre nagyobb az integráció, egy inkább minden SoC, vagy ha még nem is, egyre inkább több minden integrálva van a PC-s prociba, memóriavezérlő, PCIe vezérlő, kriptográfiai eszközök, management engine, sok prociban már GPU is, majdnem SoC-k már ezek, ha annyira akarják, máris rányomorgathatnák single boardra, egyelőre még csak az alaplapi slotok, bővítőhelyek, VRM, tápmegoldás az, ami ezt visszatartja, de ahogy halad előre a csíkszélesség csökkentése, meg az integráció foka, így elérünk majd arra a pontra, hogy a legtöbb, átlagosabb gép SBC/SoC-on fog alapulni. Az M1-es Mac-ek máris SBC-k, rajta egy szem SoC-kal, amiben minden benne van, nem csak az említettek, hanem RAM, SSD, minden beleintegrálva, aki nem hiszi, nézzen róla netes review videókat, ahol szétbontják, kiveszik belőle a nyákot, ami kisebb, mint egy laptopban. Egyre több felhasználónál látok mini PC-ket, thin clienteket, NUC-okat, stb.. De ez a folyamat már régóta tart, indult a vákumcsövekkel, aztán a tranzisztoros megoldásokkal, meg TTL chipekből épített boardok töltöttek meg szekrényeket (csak a proci több nyákon terült el, több transzisztor, majd IC között), aztán jöttek a komplett IC-ként árusított procik, aztán az alaplapon lévő TTL-ket olvasztották be VLSI chipsetekbe, majd szép lassan a chipsetek egy funkciójának része most már beleintegrálódott a prociba (eltűnt az északi híd). Elég arra gondolni, hogy csak PC-nél is milyen félelmetes méretcsökkenés volt, ha azt nézzük, hogy az első IBM PC-k, XT-k és klónjaik eleinte milyen hatalmas házban, lapokkal jöttek, mennyi ISA bővítőkártyát igényeltek (azok is milyen nagyok voltak eleinte), aztán jött az AT formfactor, majd a baby AT, amibe egyre inkább beleintegráltak egyre több mindent, majd ATX, de már sok éve minden desktop lap már mini/microATX, ITX, stb., mennyivel kisebb, mint a régi lapok, mennyivel több minden integrálva van már. Szép fokozatosan eltűntek a mindenféle meghajtók (floppy, optikai, majd mechanikus), különféle portok (ma már minden szinte USB meg M.2 és kifújt).
Az is igaz, hogy ennek a nagy fokú integrációnak megvannak az előnyei, hátrányai is. Olcsóbb, kisebb fogyasztás, kisebb helyigény, hosszabb akkuidő, halkabb hűtés, stb., de cserébe, eldobható, nem javítható, nem bővíthető, stb.. Összességében szerintem több előnye van, mint hátránya, legalábbis az egyszeri átlag felhasználó szemszögéből, mert olcsóbb, kisebb eszközökkel vannak lefedve az igényeik, nem kell dugdosson, szerelgessen, beállítgasson, vesz egy miniatűr szutykot és használja, ha baj van vele, nyom egy factory resetet, ha nem kell, kidobja, sok helyet nem foglal.